Az athéni népgyűlés döntést hoz

A piactéren hatalmas tömeg verődött össze. Az üzleteket és a műhelyeket bezárták. Ma nincsenek törvényszéki tárgyalások sem, a hivatalok is be­zártak.

A környékbeli parasztok ünnep­lőruhában jelentek meg. Ma nem azért jöttek a városba, hogy termé­nyeiket eladják. Eljöttek, hogy mint szabad athéni polgárok az állam ügyében döntsenek és szavazzanak. A tanács népgyűlést hívott össze. Bizonyára fontos dologban kell ha­tároznia a népnek. Így van ez rend­jén, amióta a hatalom a nép kezébe került. A nép választja meg vezetőit, a nép nélkül már nem lehet dönteni az állam ügyeiben.

Vajon mi az a fontos ügy, amiért a népgyűlést mára összehívták?

Hivatalnokok járnak a nép között. Ellenőrzik, nincs-e köztük idegen vagy esetleg rabszolga, mert a népgyűlésen csakis tizennyolc éven felüli szabad athéni férfiak vehetnek részt. De erre a polgárok is vigyáznak. Ide­gen vagy rabszolga és nő nem szólhat bele a polgárok ügyébe.

Egyre több és több ember gyüle­kezik a piactéren. Kisebb csopor­tokba verődve tárgyalnak, vitatkoz­nak egymással. Jó beszédű férfiak járnak egyik csoporttól a másikig. Ők már tudják, miről fog tárgyalni a népgyűlés, és igyekeznek meggyőzni hallgatóikat a saját véleményükről. Köztük a legtöbben az arisztokraták megfizetett emberei, akik jó pénzért az arisztokraták számára akarják megnyerni a népet.

Themisztoklész szobra

A tanácsházból kijönnek az állam vezetői, élükön Themisztoklész és Ariszteidész. A tömeg elhallgat, né­ma csend a téren, hogy meghallgas­sák a szónokokat.

Elsőnek Ariszteidész kezdi beszé­dét.

- Athéni polgárok! Súlyos veszély fenyegeti hazánkat. Marathónnál visszavertük a perzsákat. Győzött az athéni nép, csapataink a tengerbe szorították a perzsákat. A perzsák minden órában visszatérhetnek. Fel kell készülnünk erre, tehát erősítsük meg szárazföldi hadseregünket, amely kiállta már a próbát. Themisztoklész hajókat akar építeni, ami sok pénzbe kerül. Minek kell nekünk hajóhad, hiszen hajók nélkül is meg tudjuk védeni hazánkat! Ez sokkal kevesebb pénzbe fog kerülni, kevesebb adót kell fizetnetek. Mi, arisztokraták ott leszünk hadseregünk élén, és meg­védjük a hazát, mert mi eddig is ezt tettük, és mindig győztünk.

Most Themisztoklész áll a szónoki emelvényre.

- Athéni polgárok, parasztok, kéz­művesek, kereskedők és hajósok! Ott voltatok a marathóni csatatéren, bátran harcoltatok, és visszavertétek Dareiosz hadseregét. De láttátok, milyen hatalmas sereget hoztak gyors járatú hajóikon a perzsák? Nem várhatjuk meg, míg a perzsák hajóikról hazánk földjére törnek. Meg kell előzni őket, el kell süllyesz­teni hajóikat. Földjeinktől és szülő­városunktól távol kell megvívni a csatát. Kiváló hajóépítőink, hajósa­ink vannak. Hajókat kell építeni. Ezt kívánja hazánk biztonsága.

Cserépdarab Themisztoklész nevével

Ariszteidész és az arisztokraták attól félnek, hogy ha mi hajókat építünk, és ten­geri hadsereget állítunk fel, erőnk megnövekszik, s a hadsereg a ti ke­zetekben lesz, athéni polgárok. Ti fogjátok harcra vezérelni a népet, mert az arisztokraták a hajózáshoz nem értenek. Attól félnek, hogy a mi hatalmunk megerősödik. Mi hazánk szabadságát, a nép javát akarjuk. Azt akarjuk, hogy Athén polgárai kezé­ben legyen a hatalom. Válasszatok hát köztünk, athéni polgárok! Van egy törvényünk, amely kimondja, hogy aki veszélyes a hazára és hata­lomra tör, azt száműzzük innen. Döntsétek el tehát cserépszavazás­sal, ki maradjon itt kettőnk közül, kinek van igaza.

Themisztoklész elhallgatott, és beszédét hatalmas moraj követte.

- Szavazzunk! - hangzott minden oldalról. A polgárok kézbe vettek egy-egy cserépdarabot az előre elké­szített kupacból, s ráírták annak a nevét, akit el akartak távolítani Athénból.

Utána a hivatalnokok összeszám­lálták a cserepeket, mert csak akkor érvényes a szavazás, ha hatezernél több cserép gyűlt össze. Ezután név szerint széjjelrakták a cserepeket.

Cserépdarab Ariszteidész nevével

A legtöbb cserépen Ariszteidész neve szerepelt, neki kell tehát el­hagynia Athént. A nép akarata érvényesült, s az athéniak Themisztoklész vezetésével hozzákezdtek a nagyarányú hajóépí­téshez.

[Filla István: Történelmi olvasókönyv az általános iskola 5. osztálya számára. Korona Kiadó, Bp., 2000. 78-80. o.]