2012. május 20., vasárnap

Segédanyag Róma történetéhez


- fogalmak -

patrícius              az ókori római társadalom előkelő nemzetségének tagja.
plebejus        az ókori római társadalomban az elszegényedett nemzetségtagokból és betelepedettekből kialakult réteg tagja.
konzul                   Róma élén álló, évente választott két fő tisztségviselő.
néptribunus       a plebejusok érdekeit védő választott tisztségviselő az ókori Rómában.
szenátus              a legfőbb hatalommal rendelkező testület az ókori Rómában, a köztársaság korában irányította a várost.
provincia             római alávetett tartomány az ókorban.
veterán            kiszolgált katona az ókori római hadseregben, aki leszerelés után földet, pénzt kapott.
legio                       a római hadsereg legnagyobb önálló egysége. Létszáma 6000 fő volt.
helytartó       a római provinciák élére kiküldött állami megbízott, aki általában már konzulviselt férfi volt. Ő képviselte ott a legfőbb római hatalmat.
limes                      a Római Birodalom védelmi rendszerrel megerősített határa.
amfiteátrum  kör alakú épület az ókori rómaiaknál; a gladiátor-és állatviadalok megtartására szolgált. Leghíresebb amfiteátrum a római Colosseum.
barbár                   a rómaiak a határaikon túl élőket nevezték így.
villa               a vidéki nagybirtok központja a római korban, amely a legkülönfélébb építészeti kellékekkel el volt látva (padlófűtés, hideg-meleg medence, stb.)
evangélium     görög szó, jelentése örömhír. Krisztus életének, halálának és feltámadásának története, illetve az ezt elbeszélő bibliai könyvek neve.
apostol               Jézus 12 tanítványának elnevezése, őket választotta ki a hit terjesztésére.
vértanú              a hitük mellett kiálló keresztények, akiket a császári hatalom kivégeztetett. Őket más szóval mártíroknak nevezzük.
püspök              az egyházmegye főpapja és felügyelője a keresztény egyházban. Az ókorban egy-egy városközösség élén állt püspök.
államvallás      olyan vallás, amelyet az állam előnyökben részesít a többivel szemben.
népvándorlás Ázsiából kiinduló, Európát érintő nyugati irányú népmozgás, amelynek során a vándorló népek új hazát kerestek maguknak.

- nevek -

Romulus                      Róma mondabeli alapítója, Mars isten egyik fia. Nevéhez köthető a város benépesítésének mondája is.
Remus                          Romulus ikertestvére. Miután a jóslatok alapján testvére nyert jogot a város alapítására, a városfalak kigúnyolása miatt megölték.
Hannibál                      pun hadvezér, a második pun háború egyik vezetője. Nevéhez számos itáliai győzelem köthető, mégsem tudta kiaknázni a lehetőséget, s végül Kr. e. 202-ben Záma mellett legyőzte P. Cornelius Scipio.
Scipio                          római hadvezér a Kr. e. 3. században. A második pun háborúban Hannibál legfőbb ellenfele. A zámai győzelem után a punok legyőzése miatt a szenátus az Africanus melléknevet adományozta neki.
Spartacus                     trák katona, majd gladiátor a Kr. e. 1. században. A legnagyobb római rabszolgafelkelés vezetője. A felkelés végén a Via Appián feszítették keresztre több ezer társával.
Julius Caesar              római államférfi és hadvezér a Kr. e. 1. században. Gallia meghódítása mellett a legnagyobb polgárháború is az ő nevéhez köthető. Diktátori címe miatt Kr. e. 44-ben orvul megölték.
Marcus Antonius        római hadvezér a Kr. e. 1. században. Julius Caesar halálának egyik megbosszulója. A birodalom keleti felében vívott háborúkat, majd Augustusszal való összetűzése után Egyiptomban öngyilkos lett.
Augustus                      római államférfi, az első római császár (Kr. e. 27-Kr. u. 14.). A római béke és a császári jogkör kialakítója. Uralma alatt hódították meg Pannóniát is.
Neró                              római császár a Kr. u. 1. században. Főként őrült voltáról és kicsapongásairól hírhedt uralkodó. Nevéhez köthető az első nagy keresztényüldözés is.
Trajanus                       római császár a Kr. u. 1-2. század fordulóján. Uralkodása alatt érte el a birodalom a legnagyobb kiterjedését.
Livius                            római történetíró a Kr. e. 1. században. 152 könyvben írta meg a rómaiak történetét a város alapításától kezdve koráig. Fontos forrás a korról.
Tacitus                          római történetíró a Kr. u. 1. század végén. Augustus uralkodásától Neró haláláig számol be a császárság történéseiről.
József                            Jézus Krisztus apja.
Mária                            Jézus Krisztus édesanyja.
Heródes                        Júdea királya Jézus Krisztus születésekor. Ő rendelte el a betlehemi gyermekmészárlást, melynek hírére József és Mária a kis Jézussal elmenekültek Egyiptomba.
Jézus                             a Megváltó. Augustus és Tiberius császár uralkodása alatt Júdeában tevékenykedő tanító, akit később a kereszténység nagy tisztelettel övezett.
Szt. Péter                      Krisztus első „helytartója”, tanításának örököse, a 12 apostol egyike. A keresztény hagyomány őt tartja az első pápának is.
Szt. Pál                          zsidó származású római polgár a Kr. u. 1. században. A keresztények üldözése után egy jelenés hatására a keresztények egyik apostolává vált. Alakjához köthető az egyház tényleges megalakulása és pogányok közt való terjedése.
Diocletianus                Kr. u. 3-4. század fordulóján uralkodó császár. A birodalom 3. századi válságát a társcsászárság és más újítások bevezetésével oldotta meg. Személyéhez köthető az egyik legnagyobb keresztényüldözés is.
Constantinus               Kr. u. 4. század elején uralkodó császár. Kr. u. 313-ban engedélyezte a keresztényeknek is a szabad vallásgyakorlatot. Új birodalmi fővárost is alkotott Keleten (Konstantinápoly), élete végén maga is keresztény lett.
Attila                             hun uralkodó a Kr. u. 5. században, az „Isten ostora”. Alatta érte el a Hun Birodalom a tetőpontját, s az 5. század közepén folyamatosan zaklatta a nyugati birodalomrészt. Halála után birodalma szétesett.

- évszámok -

Kr. e. 753.                      Róma alapítása
Kr. e. 510.                      A köztársaság kor kezdete Rómában
Kr. e. 218-202.              A II. pun háború
Kr. e. 44.                        Julius Caesar meggyilkolása
Kr. e. 27 – Kr. u. 14.     Augustus császársága
Kr. u. 313.                     a milánói ediktum – Constantinus császár engedélyezi a keresztény vallásgyakorlatot
Kr. u. 395.                     a birodalom két részre bontása
Kr. u. 476.                     a nyugati birodalomrész felbomlásának kezdete – az ókor vége

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése