Záh Felicián merénylete

Orlai Petrich Soma: Záh Felicián merénylete

            1330 tavaszán a béke és nyugalom csendjét az a hír verte fel, hogy Ká­roly király és családja ellen véres merényletet követtek el. A királyi család április 17-én a visegrádi kas­télyban éppen ebédhez ült néhány udvari ember társaságában, mikor Záh Felicián, a királyné egyik ud­varhölgyének apja az ebédlőbe sur­rant, és kardját kirántva a király fejé­hez sújtott. A dühöngő aggastyán támadása elől Károly hirtelen lebukott, s így a csapás csak egyik karját érte. Tövéből lemetszette viszont a királyné jobbjának négy ujját, aki férjét akarta védelmezni. Felicián ezután a gyermekekre vetette magát, de csak Lajos hajából sikerült egy fürtöt levágnia; halálos csapását a kisfiúkat védelmező nevelők fogták fel.

Körösfői-Kriesch Aladár: Zách Klára az udvarban

A vérengzésnek az egyik étekhor­dó, Sándor fia János vetett véget. Tőrével leszúrta Feliciánt, akit az­után az udvari nép alaposan össze­kaszabolt. „A fejét Budára küldték, két kezét és lábát pedig más váro­sokba." A merényletet irgalmatlan bosszú követte. A merénylő fiát lófarokhoz kötve vonszolták halálra, idősebb lányát lefejezték, a fiata­labbnak, a hajadon Klárának „orrát meg ajkait csúful megcsonkították, úgyhogy a fogai kilátszottak, és ke­zéből nyolc ujjat levágtak, majd sok város utcáin és terein végighurcolták lóháton, és kényszerítették, hogy e szavakat kiáltsa:

- Így lakoljon, aki hűtlen a király­hoz!"

Körösfői-Kriesch Aladár: Záh Klára kiterítése

Ezzel azonban az ügyet még nem tekintették lezártnak. A 24 legtekin­télyesebb országnagy ítélete szerint Záh egész nemzetségét bűnösnek nyilvánították. Tagjait „hetedízig­len" vagyonelkobzással és örökös szolgasággal, harmadízben - tehát a dédapa testvéreinek leszármazóin - belül halállal sújtották. Úgyszintén halálbüntetést mértek ki Felicián közvetlen nőági rokonaira: vejeire, unokáira, nővéreire és azok minden utódára. A merényletet követő iszonyú megtorlás örökre foltot ejtett Károly uralkodói hírnevén.

[In: Balla Árpád: Történelmi olvasókönyv 6. Korona Kiadó, Bp.1994. 105-107. o.]