Kronológia
|
|
1740-1780
|
Mária Terézia uralkodása
|
1780-1790
|
II. József uralkodása
|
1830-1848
|
A reformkor Magyarországon
|
1848. március 15.
|
Forradalom Pest-Budán
|
1849. április 2-6.
|
A dicsőséges tavaszi hadjárat fénypontjai:
Hatvan-Tápióbicske-Isaszeg
|
1849. április 10.
|
Váci csata
|
1849. október 6.
|
A szabadságharc tizenhárom főtisztjének kivégzése Aradon
és gr. Batthyány Lajos miniszterelnök kivégzése Pest-Budán
|
1867
|
A kiegyezés megkötése
|
1867-1916
|
I. Ferenc József uralkodása
|
A polgári átalakulás kora
- fogalmak –
|
|
ipari forradalom
|
a 18. század végén kezdődő gazdasági átalakulás,
amelynek során megjelentek a gépek, kialakultak a gyárak.
|
mezőgazdasági forradalom
|
a 18. századi Angliában zajló folyamat, amelynek során a
mezőgazdasági termelés gyökeresen átalakult. A társadalom egyre kisebb része
termelte meg a szükséges élelmiszert.
|
vetésforgó
|
az őszi és tavaszi gabona mellett takarmánynövényeket
(pl. lucernát) termesztettek a korábbi ugaron. Ez lehetővé tette az istállózó
állattenyésztés fejlődését.
|
gyár
|
gépeket alkalmazó, nagy tömegű árut előállító üzem.
|
vállalkozó
|
egy gazdasági vállalkozást irányító, abban részt vevő
személy.
|
haszon
|
a gazdasági tevékenységből származó nyereség.
|
tőkés
|
a termelőeszközök tulajdonosa, aki bérmunkásokat
alkalmaz. Azért fektet be pénzt (tőkét) a vállalkozásba, hogy haszonra tegyen
szert.
|
bérmunkás
|
olyan fizikai munkát végző személy, aki a ledolgozott
munkaórákért fizetést kap.
|
kapitalizmus
|
a termelőeszközök magántulajdonán alapuló társadalmi,
gazdasági rendszer.
|
Képek a 18. századi Magyarországról
- fogalmak -
|
|
Pragmatica Sanctio
|
az a törvény, amely a Habsburg-ház trónörökösödési jogát
a leányágra is kiterjesztette.
|
betelepítés
|
emberek szervezett beköltöztetése valamely országba.
|
bevándorlás
|
emberek beköltözése egy országba letelepedés céljából.
|
úrbérrendezés
|
a jobbágy szolgáltatásainak rögzítése Mária Terézia
1767-es rendeletével.
|
állandó hadsereg
|
az államnak folyamatosan, békeidőben is fenntartott
fegyveres ereje.
|
vallási türelem
|
annak elfogadása, hogy mindenki szabadon követhet
bármilyen vallást.
|
államnyelv
|
egy adott országban a törvényhozásban, a bíráskodásban,
a közigazgatásban és az oktatásban kötelezően használt egyetlen nyelv.
|
oktatáspolitika
|
az állam iskolai oktatással kapcsolatos terveinek,
intézkedéseinek összessége.
|
A polgárosodás kezdetei
Magyarországon
- fogalmak –
|
|
reformkor
|
az 1848-as forradalom előtti időszak, amikor a polgári
átalakulást törvényes változtatásokkal kívánták elérni Magyarországon.
|
országgyűlés
|
választott képviselőkből álló törvényhozó szerv.
|
arisztokrácia
|
a társadalom felső rétege, a nagybirtokosok alkotják.
|
alsótábla
|
a magyar rendi országgyűlés azon része, ahol a vármegyei
követek és a városok képviselői üléseztek.
|
felsőtábla
|
a magyar rendi országgyűlés része, amelynek a főpapok és
a főurak voltak tagjai.
|
nyelvújítás
|
a 18. század végén 19. század elején zajló szellemi
mozgalom, amelynek célja a magyar nyelv változatosabbá és hajlékonyabbá
tétele.
|
közteherviselés
|
az adók mindenkire kiterjedő arányos kivetése.
|
örökváltság
|
a jobbágy mentesítése „örök időkre” a földesúri
szolgáltatások alól egy pénzösszeggel. Ezt követően a telek is a jobbágy
tulajdonába kerül.
|
zsellér
|
legfeljebb 1/8-ad telekrésszel rendelkező szegény
jobbágy. A zsellérek jelentős részének egyáltalán nem volt földje.
|
nyilvánosság
|
a közvéleményt képviselő közösség, valaminek a közösség
számára általános ismerte.
|
cenzúra
|
olyan hivatal vagy intézmény, amely ellenőrzi a
sajtótermékek, a filmek, vagy az egyéb kulturális termékek tartalmát, hogy
azok megfelelnek-e a fennálló politikai hatalom érdekeinek.
|
sajtószabadság
|
a könyvekben, újságokban a szabad véleménynyilvánítás
joga, a cenzúra hiánya.
|
választó jog
|
az állam polgárai számára biztosított lehetőség, hogy szavazatukkal döntsenek az
országgyűlés és egyéb képviseleti testületek tagjainak kijelölésében.
|
felelős kormány
|
a miniszterelnök és a miniszterek az országgyűléstől
kapják megbízatásukat, és működésükről neki tartoznak beszámolni.
|
jobbágyfelszabadítás
|
a földesúrnak járó szolgáltatásoknak és a jobbágy
személyi függésének a törvényes megszüntetése.
|
nemzetiség
|
egy országon belül kisebbségben élő, nem a többség
nyelvét beszélő népcsoport.
|
nemzetőrség
|
a forradalmak idején a polgárokból toborzott önkéntes
fegyveres alakulat.
|
honvédség
|
1848 óta az állandó magyar hadsereg elnevezése.
|
trónfosztás
|
olyan törvény, amellyel egy uralkodó minden jogkörét
elveszik.
|
Nemzetállamok kora
- fogalmak -
|
|
géprombolás
|
kézműipari dolgozók erőszakos megmozdulásai a 19. század
elején Angliában és Franciaországban. Egyes munkások a gépek alkalmazásában
látták nyomoruk fő okát.
|
sztrájk
|
szervezett, tömeges munkabeszüntetés. Béremelés, jobb munkafeltételek,
vagy politikai célok elérése érdekében indítják.
|
szakszervezet
|
a munkások szakmák szerinti érdekvédelmi szervezete.
|
általános választójog
|
minden állampolgárra feltétel nélkül kiterjedő szavazati
jog.
|
anarchizmus
|
politikai irányzat, amely az állam és intézményei
megszüntetésére irányul. Céljaik eléréséhez gyakran erőszakos eszközökhöz
folyamodnak.
|
marxizmus-szocializmus
|
a társadalmi egyenlőtlenségeket a magántulajdonból
eredeztető politikai eszme, amelynek célja a magántulajdon megszüntetése és a
hatalom forradalmi úton való átvétele.
|
szociáldemokrácia
|
a marxizmusból kialakult politikai irányzat. Követői
békés úton, a parlamenti többség megszerzésével akartak hatalomra kerülni.
|
A dualizmus kora
- fogalmak –
|
|
passzív ellenállás
|
az 1848-49-es szabadságharc leverése után a társadalom
felsőbb rétegeit jellemezte, hogy a közügyektől visszavonult, a hatósági
rendelkezéseket nem tartotta be, adót nem fizetett, stb. Ezzel tiltakoztak a
fennálló rend ellen.
|
emigráció
|
azoknak a személyeknek az összessége, akik – főleg politikai
okokból – elhagyták hazájukat (pl. 1849-ben Kossuth Lajos)
|
kiegyezés
|
az a megállapodás, amelynek értelmében Ausztria és
Magyarország 1867-ben egy új típusú, kétközpontú (dualista) államot hozott létre.
|
közös ügyek
|
azok a minisztériumok, amelyek az Osztrák-Magyar
Monarchiában a két országot összetartották.
|
polgárosodás
|
a polgári értékrend térhódítása a gazdasági, politikai
és kulturális életben.
|