2012. július 25., szerda

Vizsgaanyag 7. osztályosok számára



Kronológia
1740-1780
Mária Terézia uralkodása
1780-1790
II. József uralkodása
1830-1848
A reformkor Magyarországon
1848. március 15.
Forradalom Pest-Budán
1849. április 2-6.
A dicsőséges tavaszi hadjárat fénypontjai: Hatvan-Tápióbicske-Isaszeg
1849. április 10.
Váci csata
1849. október 6.
A szabadságharc tizenhárom főtisztjének kivégzése Aradon és gr. Batthyány Lajos miniszterelnök kivégzése Pest-Budán
1867
A kiegyezés megkötése
1867-1916
I. Ferenc József uralkodása


A polgári átalakulás kora
- fogalmak –

ipari forradalom
a 18. század végén kezdődő gazdasági átalakulás, amelynek során megjelentek a gépek, kialakultak a gyárak.
mezőgazdasági forradalom
a 18. századi Angliában zajló folyamat, amelynek során a mezőgazdasági termelés gyökeresen átalakult. A társadalom egyre kisebb része termelte meg a szükséges élelmiszert.
vetésforgó
az őszi és tavaszi gabona mellett takarmánynövényeket (pl. lucernát) termesztettek a korábbi ugaron. Ez lehetővé tette az istállózó állattenyésztés fejlődését.
gyár
gépeket alkalmazó, nagy tömegű árut előállító üzem.
vállalkozó
egy gazdasági vállalkozást irányító, abban részt vevő személy.
haszon
a gazdasági tevékenységből származó nyereség.
tőkés
a termelőeszközök tulajdonosa, aki bérmunkásokat alkalmaz. Azért fektet be pénzt (tőkét) a vállalkozásba, hogy haszonra tegyen szert.
bérmunkás
olyan fizikai munkát végző személy, aki a ledolgozott munkaórákért fizetést kap.
kapitalizmus
a termelőeszközök magántulajdonán alapuló társadalmi, gazdasági rendszer.

Képek a 18. századi Magyarországról
- fogalmak -

Pragmatica Sanctio
az a törvény, amely a Habsburg-ház trónörökösödési jogát a leányágra is kiterjesztette.
betelepítés
emberek szervezett beköltöztetése valamely országba.
bevándorlás
emberek beköltözése egy országba letelepedés céljából.
úrbérrendezés
a jobbágy szolgáltatásainak rögzítése Mária Terézia 1767-es rendeletével.
állandó hadsereg
az államnak folyamatosan, békeidőben is fenntartott fegyveres ereje.
vallási türelem
annak elfogadása, hogy mindenki szabadon követhet bármilyen vallást.
államnyelv
egy adott országban a törvényhozásban, a bíráskodásban, a közigazgatásban és az oktatásban kötelezően használt egyetlen nyelv.
oktatáspolitika
az állam iskolai oktatással kapcsolatos terveinek, intézkedéseinek összessége.

A polgárosodás kezdetei Magyarországon
- fogalmak –

reformkor
az 1848-as forradalom előtti időszak, amikor a polgári átalakulást törvényes változtatásokkal kívánták elérni Magyarországon.
országgyűlés
választott képviselőkből álló törvényhozó szerv.
arisztokrácia
a társadalom felső rétege, a nagybirtokosok alkotják.
alsótábla
a magyar rendi országgyűlés azon része, ahol a vármegyei követek és a városok képviselői üléseztek.
felsőtábla
a magyar rendi országgyűlés része, amelynek a főpapok és a főurak voltak tagjai.
nyelvújítás
a 18. század végén 19. század elején zajló szellemi mozgalom, amelynek célja a magyar nyelv változatosabbá és hajlékonyabbá tétele.
közteherviselés
az adók mindenkire kiterjedő arányos kivetése.
örökváltság
a jobbágy mentesítése „örök időkre” a földesúri szolgáltatások alól egy pénzösszeggel. Ezt követően a telek is a jobbágy tulajdonába kerül.
zsellér
legfeljebb 1/8-ad telekrésszel rendelkező szegény jobbágy. A zsellérek jelentős részének egyáltalán nem volt földje.
nyilvánosság
a közvéleményt képviselő közösség, valaminek a közösség számára általános ismerte.
cenzúra
olyan hivatal vagy intézmény, amely ellenőrzi a sajtótermékek, a filmek, vagy az egyéb kulturális termékek tartalmát, hogy azok megfelelnek-e a fennálló politikai hatalom érdekeinek.
sajtószabadság
a könyvekben, újságokban a szabad véleménynyilvánítás joga, a cenzúra hiánya.
választó jog
az állam polgárai számára biztosított  lehetőség, hogy szavazatukkal döntsenek az országgyűlés és egyéb képviseleti testületek tagjainak kijelölésében.
felelős kormány
a miniszterelnök és a miniszterek az országgyűléstől kapják megbízatásukat, és működésükről neki tartoznak beszámolni.
jobbágyfelszabadítás
a földesúrnak járó szolgáltatásoknak és a jobbágy személyi függésének a törvényes megszüntetése.
nemzetiség
egy országon belül kisebbségben élő, nem a többség nyelvét beszélő népcsoport.
nemzetőrség
a forradalmak idején a polgárokból toborzott önkéntes fegyveres alakulat.
honvédség
1848 óta az állandó magyar hadsereg elnevezése.
trónfosztás
olyan törvény, amellyel egy uralkodó minden jogkörét elveszik.

Nemzetállamok kora
- fogalmak -

géprombolás
kézműipari dolgozók erőszakos megmozdulásai a 19. század elején Angliában és Franciaországban. Egyes munkások a gépek alkalmazásában látták nyomoruk fő okát.
sztrájk
szervezett, tömeges munkabeszüntetés. Béremelés, jobb munkafeltételek, vagy politikai célok elérése érdekében indítják.
szakszervezet
a munkások szakmák szerinti érdekvédelmi szervezete.
általános választójog
minden állampolgárra feltétel nélkül kiterjedő szavazati jog.
anarchizmus
politikai irányzat, amely az állam és intézményei megszüntetésére irányul. Céljaik eléréséhez gyakran erőszakos eszközökhöz folyamodnak.
marxizmus-szocializmus
a társadalmi egyenlőtlenségeket a magántulajdonból eredeztető politikai eszme, amelynek célja a magántulajdon megszüntetése és a hatalom forradalmi úton való átvétele.
szociáldemokrácia
a marxizmusból kialakult politikai irányzat. Követői békés úton, a parlamenti többség megszerzésével akartak hatalomra kerülni.

A dualizmus kora
- fogalmak –

passzív ellenállás
az 1848-49-es szabadságharc leverése után a társadalom felsőbb rétegeit jellemezte, hogy a közügyektől visszavonult, a hatósági rendelkezéseket nem tartotta be, adót nem fizetett, stb. Ezzel tiltakoztak a fennálló rend ellen.
emigráció
azoknak a személyeknek az összessége, akik – főleg politikai okokból – elhagyták hazájukat (pl. 1849-ben Kossuth Lajos)
kiegyezés
az a megállapodás, amelynek értelmében Ausztria és Magyarország 1867-ben egy új típusú, kétközpontú (dualista) államot hozott létre.
közös ügyek
azok a minisztériumok, amelyek az Osztrák-Magyar Monarchiában a két országot összetartották.
polgárosodás
a polgári értékrend térhódítása a gazdasági, politikai és kulturális életben.