A piactéren hatalmas
tömeg verődött össze. Az üzleteket és a műhelyeket bezárták. Ma nincsenek
törvényszéki tárgyalások sem, a hivatalok is bezártak.
A környékbeli
parasztok ünneplőruhában jelentek meg. Ma nem azért jöttek a városba, hogy
terményeiket eladják. Eljöttek, hogy mint szabad athéni polgárok az állam
ügyében döntsenek és szavazzanak. A tanács népgyűlést hívott össze. Bizonyára
fontos dologban kell határoznia a népnek. Így van ez rendjén, amióta a
hatalom a nép kezébe került. A nép választja meg vezetőit, a nép nélkül már nem
lehet dönteni az állam ügyeiben.
Vajon mi az a fontos
ügy, amiért a népgyűlést mára összehívták?
Hivatalnokok járnak
a nép között. Ellenőrzik, nincs-e köztük idegen vagy esetleg rabszolga, mert a
népgyűlésen csakis tizennyolc éven felüli szabad athéni férfiak vehetnek részt.
De erre a polgárok is vigyáznak. Idegen vagy rabszolga és nő nem szólhat bele
a polgárok ügyébe.
Egyre több és több
ember gyülekezik a piactéren. Kisebb csoportokba verődve tárgyalnak, vitatkoznak
egymással. Jó beszédű férfiak járnak egyik csoporttól a másikig. Ők már tudják,
miről fog tárgyalni a népgyűlés, és igyekeznek meggyőzni hallgatóikat a saját
véleményükről. Köztük a legtöbben az arisztokraták megfizetett emberei, akik jó
pénzért az arisztokraták számára akarják megnyerni a népet.
Themisztoklész szobra |
A tanácsházból
kijönnek az állam vezetői, élükön Themisztoklész és Ariszteidész. A tömeg
elhallgat, néma csend a téren, hogy meghallgassák a szónokokat.
Elsőnek Ariszteidész
kezdi beszédét.
- Athéni polgárok! Súlyos veszély
fenyegeti hazánkat. Marathónnál visszavertük a perzsákat. Győzött az athéni
nép, csapataink a tengerbe szorították a perzsákat. A perzsák minden órában
visszatérhetnek. Fel kell készülnünk erre, tehát erősítsük meg szárazföldi
hadseregünket, amely kiállta már a próbát. Themisztoklész hajókat akar építeni,
ami sok pénzbe kerül. Minek kell nekünk hajóhad, hiszen hajók nélkül is meg
tudjuk védeni hazánkat! Ez sokkal kevesebb pénzbe fog kerülni, kevesebb adót
kell fizetnetek. Mi, arisztokraták ott leszünk hadseregünk élén, és megvédjük
a hazát, mert mi eddig is ezt tettük, és mindig győztünk.
Most Themisztoklész
áll a szónoki emelvényre.
- Athéni polgárok, parasztok, kézművesek,
kereskedők és hajósok! Ott voltatok a marathóni csatatéren, bátran harcoltatok,
és visszavertétek Dareiosz hadseregét. De láttátok, milyen hatalmas sereget
hoztak gyors járatú hajóikon a perzsák? Nem várhatjuk meg, míg a perzsák
hajóikról hazánk földjére törnek. Meg kell előzni őket, el kell süllyeszteni
hajóikat. Földjeinktől és szülővárosunktól távol kell megvívni a csatát.
Kiváló hajóépítőink, hajósaink vannak. Hajókat kell építeni. Ezt kívánja
hazánk biztonsága.
Cserépdarab Themisztoklész nevével |
Ariszteidész és az arisztokraták attól félnek, hogy ha mi
hajókat építünk, és tengeri hadsereget állítunk fel, erőnk megnövekszik, s a
hadsereg a ti kezetekben lesz, athéni polgárok. Ti fogjátok harcra vezérelni a
népet, mert az arisztokraták a hajózáshoz nem értenek. Attól félnek, hogy a mi
hatalmunk megerősödik. Mi hazánk szabadságát, a nép javát akarjuk. Azt akarjuk,
hogy Athén polgárai kezében legyen a hatalom. Válasszatok hát köztünk, athéni
polgárok! Van egy törvényünk, amely kimondja, hogy aki veszélyes a hazára és
hatalomra tör, azt száműzzük innen. Döntsétek el tehát cserépszavazással, ki
maradjon itt kettőnk közül, kinek van igaza.
Themisztoklész
elhallgatott, és beszédét hatalmas moraj követte.
- Szavazzunk! - hangzott minden
oldalról. A polgárok kézbe vettek egy-egy cserépdarabot az előre elkészített
kupacból, s ráírták annak a nevét, akit el akartak távolítani Athénból.
Utána a hivatalnokok
összeszámlálták a cserepeket, mert csak akkor érvényes a szavazás, ha
hatezernél több cserép gyűlt össze. Ezután név szerint széjjelrakták a
cserepeket.
Cserépdarab Ariszteidész nevével |
A legtöbb cserépen
Ariszteidész neve szerepelt, neki kell tehát elhagynia Athént. A nép akarata
érvényesült, s az athéniak Themisztoklész vezetésével hozzákezdtek a nagyarányú
hajóépítéshez.
[Filla István: Történelmi olvasókönyv az általános iskola 5. osztálya számára. Korona Kiadó, Bp., 2000. 78-80. o.]