A politika pártosodása a 20. század elején

Főbb pártok, mozgalmak 1900 körül
Baloldali szocialista – szociáldemokrata (munkás) pártok		Liberális pártok	Jobboldali konzervatív pártok
eszmék: marxista szocializmus alapján áll, célja a tőkés magántulajdonon alapuló társadalmi rendszer megdöntése, amit forradalom útján és választások révén is elképzelhetőnek tart. bázis: munkásrétegek, szakszervezeti tagok		eszmék: a felvilágosodás és a francia forradalom öröksége. A szabadságjogok biztosítása és a gazdasági élet korlátlan fejlődése. bázis: középrétegek, értelmiség	eszmék: a liberális nézetekkel szemben a hagyományos értékek védelme, megőrzése. A történelmi vezető rétegek változatlan elsősége. bázis: földbirtokos, nagytőkés rétegek, állami hivatalnokok
Főbb pártok, mozgalmak az 1920-as években
Baloldali			Jobboldali
Kommunista párt	Szociáldemokrata párt	Liberális és konzervatív pártok	Új-jobboldal pártjai
eszmék: a marxi tanokra hivatkozva a liberalizmus és a parlamentáris demokrácia elvetése. A fennálló rendszer erőszakos megdöntése, kommunista diktatúra bevezetése. bázis: munkások, de ritkábban szakmunkások.	változás: a tőkés rendszer megdöntése helyett reformok bevezetése. A jövedelmek igazságosabb elosztása. Ragaszkodnak a demokratikus, parlamentáris módszerekhez.	változás: közelednek egymáshoz, ők alkotják a mérsékelt „közép”-et.	eszmék: a liberalizmus, szocializmus elvetése. Az „egészséges” nemzeti erők összefogása a nemzet ellenségei ellen. A „züllött, korrupt” parlamentarizmus helyett erőskezű, diktatórikus kormányzás (pl.: fasizmus, nácizmus). bázis: kispolgári és középrétegek. A vezetők között sok a katonatiszt.

A jobboldal és a baloldal szétválása még a francia forradalom idejéből ered: a „szabadság, egyenlőség, testvériség” jelszavával egyetértők a parlament bal oldalán, az ezeket ellenzők a jobboldalon foglaltak helyet.

Természetes, hogy mindegyik politikai párt, mozgalom vezetésében az értelmiség játszott főszerepet. A feltüntetett erőkön kívül az első világháború után több országban (pl. Közép- és Kelet-Európában) fontossá váltak a különböző paraszti pártok. Több országban alakultak keresztényszocialista vagy kereszténydemokrata pártok, amelyek a katolikus egyházhoz álltak közel.

            A nyugati demokráciákban általában két nagy párt – többnyire a liberális és konzervatív – váltotta egymást a hatalomban. Kormánypárt és ellenzék e helycseréit politikai váltógazdálkodásnak is nevezik.

[In: Bihari Péter: A 20. század története fiataloknak. Holnap Kiadó, Bp., 1998. 32-34. o.]

Olümpia Kr. e. 480

Birkózás

MIKOR MENJÜNK? A legújabb számolószerkezetekkel felszerelt olvasók már bizonyára tudják, hogy olimpiai évben járunk, pontosabban a 75. Olimpia évében. Így hát augusz­tusban a Peloponnészoszi-félszigeten található Olümpia lesz a hely, ahol egyszerűen minden­kinek ott kell lennie és megmu­tatnia magát. Sőt akár a versenyeken is részt lehet venni, természetesen csak a férfiaknak! Nehagyja, hogy olyan apróságok, mint a küszöbön állóperzsa invázió elvegye a kedvét! Nem zavartatják magukat a szervezők sem, akik az Olümposzi Zeusz tiszteletére már az elmúlt 296 évben megrendezték a játékokat - legalábbis minden negyedik évben. Zeusszal a show nem maradhat el!

Jöjjön hát mindenki - min­den hellén legalábbis, éljen bármelyik poliszban, a görög világ bármelyik szegletében, mert ez az egyetlen és a legcsodálatosabb pánhellén fesztivál. A helyszín pedig a Peloponnészosz máskor elha­gyatott északnyugati vidéke, amely megtelik élettel ezekben a hetekben.

Ökölvívás

MIT VIGYÜNK MAGUNKKAL?

Semmiképpen se induljon sok csomaggal - egy barbár úton­álló egy életre el tudja venni az ember kedvét az utazástól (vagy ha már itt tartunk, magát az életét is elveheti). Sőt a legjobb, ha eleve visz magával egy barbár rabszolgát, aki szavatolja személyes biztonsá­gát - és kényelmét. Egyébként a játékok idején szent béke van érvényben, hogy az utazók háborítatlanul juthassanak

a helyszínre. Vagy legalábbis nagyjából háborítatlanul. Az évek során igazán kevés látogató halálát jegyezhettük fel az ide vezető úton.

KÖLTSÉGEK

Diszkoszvetés

Nem lesz szüksége sok kész­pénzre, az ünnepség napjaira öt-öt drachma bőven elég kell legyen. És nem is feltétlenül pénzérméket érdemes hozni­ - és ha már szóba került: vigyáz­zon a simlis pénzváltókkal is! Jobban jár, ha veretlen ezüstöt vagy más elcserélhető árukat hoz magával, így egyszerűen adhat áldozati ajándékokat az isteneknek a jó szerencséért, vagy éppen vehet magának jó minőségű ivóvizet.

SZÁLLÁSLEHETŐSÉGEK

 

Nincs az a pénz, amiét ötcsil­lagos elhelyezést lehetne sze­rezni, hacsak az ember nem VIP-vendég,valamilyen követ vagy hasonló. Ne feledje, akár 40000-en is összezsúfolódhatnak ilyenkor a környéken,ráadásul a legnagyobb nyári hőségben. Nincs mit szépíteni, a szagra jobb nem is gondolni. Úgyhogy bármit is tesz, mindig legyen önnel arüballosza (par­fümös-flaska) vagy legalább egy szivacs.

Az olümpiai liget "tervrajza"

KIKAPCSOLÓDÁS

De ne féljen, bőséges kárpótlásra számíthat a kényelmet­lenségekért. Az ünnepségekre érkező utcai árusoknál a környék összes finomságát és alkoholos nedűjét megkaphatja, de azok sem csalódnak, akik - hogy is mondjam - még szaftosabb szórakozásra vágynak. (Amikor azt mondtam, a nők ki vannak tiltva, termé­szetesen csak a szabad hellén asszonyokról és leányokról beszéltem.)

LÁTNIVALÓK ÉS AKTÍV PIHENÉS

Az olvasók közül talán néha­nyan jártak már Olümpiában a holtszezonban. Ők igencsak meg fognak lepődni. Nem mondom, az épületek egy része bármelyik évszakban varázslatos látványt nyújt - itt van például a Héra-templom (de csak én gondolnám úgy, hogy szinte könyörög egy Zeusz­-templomért maga mellé?), és jó néhány fantasztikus szo­borban is gyönyörködhetünk. De az igazat megvallva eze­ken kívül elég korlátozottak, a lehetőségeink: esetleg út mu­tatást kérhetünk a Zeusz-jósdától vagy leróhatjuk kegyes tiszteletünket a számos hős és istenség előtt, akiknek szentélyük vagy oltáruk van a környéken.

SZÓRAKOZÁS ÉS (A) JÁTÉKOK

De négyévente, a nyári napfordulót követő második telihold idején az atlétákhoz hasonlóan maga Olümpia is mindent belead. Ha kicsit korábban érkezik, láthatja az atlétákat edzés közben, akik reménykednek, hogy a nagy napon is elindulhatnak választott ver­senyszámukban.

Futás

A teljes programban van rövid- és középtávfutás, a „nehéz" versenyszámok: boksz, birkózás, szabad küz­delem; ügyességi számok, mint a diszkoszvetés, gerely­hajítás és távolugrás. A ver­senyzők teljesen meztelenül mérik össze erejüket - a güm­naszion szó is annyit jelent „meztelen edzőhely". És mindennek tetejébe még ott vannak a lovas számok is: lóverseny, szamár vontatta és lovas kocsiverseny. Egy kis szerencsével még egy lát­ványos balesetnek is szemta­núja lehet.

Természetesen a lovas szá­mok a gazdagokról szólnak, akik szponzoráljak a kocsikat, a lovasokat és a hajtókat. Ők maguk személyesen nem ver­senyeznek, de a dicsőség az övék. A szegényebbek inkább futásban vagy bokszban szere­pelhetnek jól, és később szép pénzeket kereshetnek hírne­vükkel.

Az ókori Forma-1: fogathajtás

Mert az olümpiai győzte­sek csupán szimbolikus díjat, egy babérkoszorút nyernek. A nép viszont hősként tiszteli őket. Ha meg akarja érinteni az újdonsült félisteneket, akkor menjen el a Zeusz hatal­mas terméskő oltáránál ren­dezett, állatáldozatokkal megbolondított népünnepélyre,amely az egész esemény lényegét, az istenek és az emberek közti kommuniká­ciót jelképezi.

UTAZÁS

Amikor hazaér - néhányan szekéren, a szerencsés kevesek lóháton, de a legtöbben gyalog teszik meg az utat - emberfe­letti hősként emlékezhet a ver­senyzőkre, még akkor is - vagy akkor leginkább - ha nem élték túl mondjuk a szabad küzdel­met vagy más veszélyes számot. Errosthe (jó utat)!

Az olümpiai liget ma

 [In: BBC History]

Vizsgaanyag a 8. osztályosok számára

A világ a 20-as és a 30-as években - fogalmak -
parlamenti demokrácia	olyan politikai rendszer, ahol többpártrendszer működik, szabad választásokat tartanak, s ahol a törvények alkotása a parlament kizárólagos joga és feladata.
gazdasági válság	a termelés jelentős visszaesése, amely általában súlyos munkanélküliséggel és/vagy pénzromlással (inflációval), az életszínvonal csökkenésével jár együtt.
nemzeti szocializmus	az I. Világháború után létrejött németországi ideológia, mely a nacionalizmust és a szocializmust kívánta elegyíteni. Kezdettől fogva jellemezte a fajelmélethez való ragaszkodás, az antiszeminizmus és a sovinizmus. Legfőbb képviselője Adolf Hitler és a Német Nemzeti Szocialista Munkáspárt.
fajelmélet	a különböző népek, nemzetek, emberfajták között  teljes és nem teljes értékűeket, magasabb és alacsonyabb rendűeket megkülönböztető elmélet.
antiszemitizmus	zsidóellenesség, zsidógyűlölet.
koncentrációs tábor	elsősorban politikai foglyok vagy származásuk miatt üldözöttek számára létrehozott táborok, ahol őrizték, illetve elpusztították az ide hurcoltakat.
egypártrendszer	egyetlen párt számára uralmára alapozott politikai rendszer.
sztálinizmus	Sztálin által 1924 és 1953 között a Szovjetunióban alkalmazott rendszer, mely a szocializmus építéséhez torz elemeket (személyi kultusz kialakítása; népirtás; koncepciós perek; tervgazdálkodás) rendelt hozzá. A sztálinizmusnak legalább 20 millió halálos áldozata van.
tervgazdálkodás	a gazdasági élet irányításának a szocialista államokban alkalmazott módszere. Előre meghatározott állami célok érdekében hoznak létre termelőeszközöket, adnak termelési feladatokat.
propaganda	eszmék, nézetek különféle eszközökkel való módszeres hirdetése, terjesztése  a társadalom minél szélesebb rétegében – pl. sajtó, rádió, televízió, film, élőszó, stb. útján
Magyarország a két világháború között - fogalmak-
őszirózsás forradalom	1918 októberében  lezajlott demokratikus fordulat Magyarországon (a katonák sapkájára tűzött virágáról kapta nevét).
tanácsköztársaság	szovjet-orosz mintára 1919-ben létrejött kommunista rendszerek átfogó neve.
konszolidáció	a hatalmi rend megszilárdulása a(z ellen)forradalmi, zűrzavaros periódusok után.
irredentizmus	nemzetiségi vagy történelmi érvek alapján más államok területének megszerzésére vagy visszaszerzésére törekedő nacionalista mozgalom.
A második világháború - fogalmak-
totális háború	a harci cselekmények három területen (földön, vízen, levegőben) összehangoltan és koncentráltan folynak. A háború nemcsak a frontokra, hanem a hátországokra is kiterjed a polgári lakosság megfélemlítésével.
hadigazdaság	az a gazdálkodási állapot, amikor a termelés minden elemét a háborúnak, illetve a hadsereg igényeinek rendelnek alá.
gettó	eredetileg a zsidók számára kizárólagos lakhelyül kijelölt városrész a középkorban. Az 1930-as években ismét gettókba kényszerítették a zsidó lakosságot.
deportálás	az állam biztonsága szempontjából veszélyesnek ítélt elemek gyűjtőtáborba, kényszerlakhelyre történő szállítása.
munkaszolgálat	valamilyen szempontból fegyveres szolgálatra megbízhatatlannak minősített személyek katonai célokra valófelhasználása.
holokauszt	az európai zsidóság tömeges megsemmisítésére alkalmazott történelmi műszó. Jelentése teljesen elégő áldozat. Holokauszt alatt nem csak a zsidók, hanem más népek (cigány, lengyel, szerb, stb) és kisebbségek (homoszexuálisok) megsemmisítését is értjük.
hintapolitika	két ellenséges nagyhatalom között a függetlenség fenntartása érdekében folytatott ingadozó, lavírozó politika.
nyilasok	a magyar nácik közismert, rövid megnevezése (a Nyilaskeresztes Pártból).
partizán	az idegen megszállók, illetve a velük együttműködő kollaboránsok ellen folytatott fegyveres harc résztvevői.
antifasiszta ellenállás	a szélsőjobboldali erők elleni fegyveres vagy más jellegű harc, különösen a második világháború idején.
háborús bűnös	olyan személy, aki harcok vagy háborúk során súlyosan megsérti a polgári lakosság vagy a hadi foglyok emberi jogait, rémtetteket követ el, illetve felelőssé tehető a háború kirobbanásáért.
Magyarország története napjainkig - fogalmak -
hidegháború	a Szovjetunió és az USA politikai-hatalmi és gazdasági harca 1947 és 1989 között, amely fegyverkezési versennyel társult.
pártállam	A (kommunista) párt és az állam összefonódása, illetve az állami szervek párt alá rendelése a Szovjetunióban és más kommunista államokban.
kollektivizálás	a termőföld szövetkezetesítése, közös használatba való vonása. A kommnista agrárpolitika jellemző vonása. Nem jelenti a földek államosítását!

A világ a 20-as és a 30-as években - évszámok -
1929-1933	a nagy gazdasági világválság
1938 (szeptember)	müncheni konferencia
Magyarország a két világháború között
1918 (október 31.)	Az őszirózsás forradalom
1919 (március-augusztus)	A magyarországi Tanácsköztársaság ideje
1920 (június 4.)	A trianoni békeszerződés aláírása
A második világháború
1939 (szeptember 1.)	A második világháború kitörése
1941 (június)	Magyarország belép a második világháborúba
1944. március 19.	Magyarország német megszállása
1944. október 15.	Horthy Miklós sikertelen kiugrási kísérlete – a nyilas hatalomátvétel
1945. május 9.	Németország feltétel nélküli fegyverletétele
1945. szeptember 2.	Japán kapitulációja – a második világháború vége
Magyarország története napjainkig
1945 (április)	A német megszállás vége – szovjet megszállás kezdete
1948	A kommunisták átveszik Magyarországon a hatalmat
1956. október 23.	Kommunista rendszer megreformálásáért kitört a forradalom Budapesten
1989-1990.	A rendszerváltás évei