A világ a 20-as és a 30-as években
- fogalmak -
|
|
parlamenti demokrácia
|
olyan politikai
rendszer, ahol többpártrendszer működik, szabad választásokat tartanak, s
ahol a törvények alkotása a parlament kizárólagos joga és feladata.
|
gazdasági válság
|
a termelés
jelentős visszaesése, amely általában súlyos munkanélküliséggel és/vagy
pénzromlással (inflációval), az életszínvonal csökkenésével jár együtt.
|
nemzeti szocializmus
|
az I.
Világháború után létrejött németországi ideológia, mely a nacionalizmust és a
szocializmust kívánta elegyíteni. Kezdettől fogva jellemezte a fajelmélethez való ragaszkodás, az antiszeminizmus és a sovinizmus.
Legfőbb képviselője Adolf Hitler és a Német Nemzeti Szocialista Munkáspárt.
|
fajelmélet
|
a
különböző népek, nemzetek, emberfajták között
teljes és nem teljes értékűeket, magasabb és alacsonyabb rendűeket
megkülönböztető elmélet.
|
antiszemitizmus
|
zsidóellenesség,
zsidógyűlölet.
|
koncentrációs tábor
|
elsősorban
politikai foglyok vagy származásuk miatt üldözöttek számára létrehozott
táborok, ahol őrizték, illetve elpusztították az ide hurcoltakat.
|
egypártrendszer
|
egyetlen
párt számára uralmára alapozott politikai rendszer.
|
sztálinizmus
|
Sztálin
által 1924 és 1953 között a Szovjetunióban alkalmazott rendszer, mely a szocializmus
építéséhez torz elemeket (személyi
kultusz kialakítása; népirtás; koncepciós
perek; tervgazdálkodás) rendelt
hozzá. A sztálinizmusnak legalább 20 millió halálos áldozata van.
|
tervgazdálkodás
|
a
gazdasági élet irányításának a szocialista államokban alkalmazott módszere.
Előre meghatározott állami célok érdekében hoznak létre termelőeszközöket,
adnak termelési feladatokat.
|
propaganda
|
eszmék,
nézetek különféle eszközökkel való módszeres hirdetése, terjesztése a társadalom minél szélesebb rétegében – pl.
sajtó, rádió, televízió, film, élőszó, stb. útján
|
Magyarország a két világháború között
- fogalmak-
|
|
őszirózsás forradalom
|
1918
októberében lezajlott demokratikus
fordulat Magyarországon (a katonák sapkájára tűzött virágáról kapta nevét).
|
tanácsköztársaság
|
szovjet-orosz
mintára 1919-ben létrejött kommunista rendszerek átfogó neve.
|
konszolidáció
|
a
hatalmi rend megszilárdulása a(z ellen)forradalmi, zűrzavaros periódusok után.
|
irredentizmus
|
nemzetiségi
vagy történelmi érvek alapján más államok területének megszerzésére vagy
visszaszerzésére törekedő nacionalista mozgalom.
|
A második világháború
- fogalmak-
|
|
totális háború
|
a harci
cselekmények három területen (földön, vízen, levegőben) összehangoltan és
koncentráltan folynak. A háború nemcsak a frontokra, hanem a hátországokra is
kiterjed a polgári lakosság megfélemlítésével.
|
hadigazdaság
|
az a
gazdálkodási állapot, amikor a termelés minden elemét a háborúnak, illetve a
hadsereg igényeinek rendelnek alá.
|
gettó
|
eredetileg
a zsidók számára kizárólagos lakhelyül kijelölt városrész a középkorban. Az
1930-as években ismét gettókba kényszerítették a zsidó lakosságot.
|
deportálás
|
az
állam biztonsága szempontjából veszélyesnek ítélt elemek gyűjtőtáborba,
kényszerlakhelyre történő szállítása.
|
munkaszolgálat
|
valamilyen
szempontból fegyveres szolgálatra megbízhatatlannak minősített személyek
katonai célokra valófelhasználása.
|
holokauszt
|
az
európai zsidóság tömeges megsemmisítésére alkalmazott történelmi műszó.
Jelentése teljesen elégő áldozat. Holokauszt alatt nem csak a zsidók, hanem
más népek (cigány, lengyel, szerb, stb) és kisebbségek (homoszexuálisok)
megsemmisítését is értjük.
|
hintapolitika
|
két
ellenséges nagyhatalom között a függetlenség fenntartása érdekében folytatott
ingadozó, lavírozó politika.
|
nyilasok
|
a
magyar nácik közismert, rövid megnevezése (a Nyilaskeresztes Pártból).
|
partizán
|
az
idegen megszállók, illetve a velük együttműködő kollaboránsok ellen
folytatott fegyveres harc résztvevői.
|
antifasiszta ellenállás
|
a szélsőjobboldali
erők elleni fegyveres vagy más jellegű harc, különösen a második világháború
idején.
|
háborús bűnös
|
olyan személy,
aki harcok vagy háborúk során súlyosan megsérti a polgári lakosság vagy a
hadi foglyok emberi jogait, rémtetteket követ el, illetve felelőssé tehető a
háború kirobbanásáért.
|
Magyarország története napjainkig
- fogalmak -
|
|
hidegháború
|
a Szovjetunió
és az USA politikai-hatalmi és gazdasági harca 1947 és 1989 között, amely
fegyverkezési versennyel társult.
|
pártállam
|
A (kommunista)
párt és az állam összefonódása, illetve az állami szervek párt alá rendelése
a Szovjetunióban és más kommunista államokban.
|
kollektivizálás
|
a
termőföld szövetkezetesítése, közös használatba való vonása. A kommnista
agrárpolitika jellemző vonása. Nem jelenti a földek államosítását!
|
A világ a 20-as és a 30-as években
- évszámok -
|
||
1929-1933
|
a nagy
gazdasági világválság
|
|
1938
(szeptember)
|
müncheni
konferencia
|
|
Magyarország a két világháború között |
||
1918
(október 31.)
|
Az őszirózsás
forradalom
|
|
1919
(március-augusztus)
|
A magyarországi
Tanácsköztársaság ideje
|
|
1920
(június 4.)
|
A trianoni
békeszerződés aláírása
|
|
A második világháború |
||
1939
(szeptember 1.)
|
A
második világháború kitörése
|
|
1941 (június)
|
Magyarország
belép a második világháborúba
|
|
1944.
március 19.
|
Magyarország
német megszállása
|
|
1944. október
15.
|
Horthy Miklós
sikertelen kiugrási kísérlete – a nyilas hatalomátvétel
|
|
1945.
május 9.
|
Németország
feltétel nélküli fegyverletétele
|
|
1945.
szeptember 2.
|
Japán
kapitulációja – a második világháború vége
|
|
Magyarország története napjainkig
|
||
1945
(április)
|
A német
megszállás vége – szovjet megszállás kezdete
|
|
1948
|
A
kommunisták átveszik Magyarországon a hatalmat
|
|
1956.
október 23.
|
Kommunista
rendszer megreformálásáért kitört a forradalom Budapesten
|
|
1989-1990.
|
A rendszerváltás
évei
|