2014. november 26., szerda

Az angolokról

Az angolok jellemzése
Időtlen idők óta jó minőségű ruhákat hordanak, beszédükben pedig mód­felett udvariasak. [...] Udvarias társalgásukat még az a hihetetlenül meg­lepő gesztus is kíséri, hogy miközben egymáshoz beszélnek, fejüket e tisztelet jeléül fedetlenül hagyják. Az angolok jó értelmi képességgel van­nak megáldva, s gyorsak mindenben, amiben elméjüket próbára teszik. A papság kivételével azonban csak kevesen szentelik magukat a betűk tudományának [...]. Tanulási lehetőségeik igen jók, mivel a királyságban két egyetem is működik, egy Oxfordban és egy Cambridge-ben. Az egye­temen belül több kollégiumot alapítottak, hogy a szegény diákoknak is le­gyen hol tanulniuk. [...]
Az egyszerű emberek kereskedéssel, halászattal vagy hajózással foglal­koznak, kereskedelmi tevékenységükben pedig annyira igyekvőek, hogy nem félnek uzsorakamatra sem szerződést kötni. [...]
A vonzalom hiánya náluk jól látható gyermekeik iránt táplált érzelmeik­ben is. Hét, vagy legfeljebb kilencéves korukig tartják őket otthon, majd a fiúkat és a lányokat is kemény szolgálatra küldik más emberek házába, általában további hét vagy kilenc évig. Mindezt tanoncidőnek nevezik, ami alatt a gyerekeknek a legalantasabb munkákat kell elvégezniük. Nagyon kevés kivétel van ez alól, mivel még a gazdagok is elküldik gyerme­keiket más házába, cserébe pedig idegen gyerekeket kapnak, hogy azok náluk szolgáljanak. Arra a kérdésre, hogy miért ez a nagy szigor, azt vála­szolták, hogy így gyermekeik jó modort tanulhatnak. Én azonban úgy gondolom, hogy mindezt saját kényelmük érdekében teszik, ugyanis az idegenek sokkal jobban kiszolgálják őket, mint saját gyermekeik. Mind­emellett az angolok ínyencek, és természetüknél fogva fösvények, ma­guknak a legízletesebb ételt is megengedik, míg háztartásuknak a legdur­vább kenyeret, a legrosszabb sört és a vasárnap sütött hideg húst adják egész hétre, igaz, ebből bőségesen ehetnek. [...]
[...] az angolok jóval gazdagabbak bármely más európai ország népénél. [...] Gazdagságukat elsősorban a termőföld jó hozamának köszönhetik, a bor kivételévél semmiféle, a megélhetésükhöz szükséges dolgot nem hoz­nak be külföldről. Az ón értékesítése is sok pénzt fial a királyságnak, de még több haszon származik az igen drága és Európa-szerte jó hírnévnek örvendő, nagy mennyiségű gyapjú eladásából. Hogy a beáramlott aranyat és ezüstöt az országban tartsák, hoztak egy törvényt, ami már régóta ér­vényben van, miszerint mindennemű pénz, arany- vagy ezüsttál kivitele az országból súlyos büntetést von maga után.
(Egy velencei küldöttség követi jelentéséből, 1500 k.)

Bekerítésekről
[...] Az utóbbi időben sok hűbérurunk - nem törődve sem Isten­nel, sem az ország szükségleteivel és érdekével, sem annak védelmével - sövénnyel, árokkal és más módokon bekerítette birodal­munk, Anglia számos városát, falvát és több más települését, ahol korábban számos alattvalónk élt, használta és évről évre művelte a földeket, s háztartást vezetett; és kilakoltatták és elűzték ezen alattvalóinkat birtokaikról és gaz­daságaikból, és mind a fent emlí­tett házak, városok és falvak körül lévő területeket, mind a hozzájuk tartozó mezőket és szántóföldeket legelővé alakították, hogy ott saját hasznukra és előnyükre birkákat és más állatokat legeltessenek; és egyes szántóföldeket, legelőket és erdőket hatalmas, tágas parkká alakították át, hogy ott a vadak szabadon tenyészhessenek, miál­tal a mondott városok, falvak és más települések nemcsak hogy el­néptelenedtek, de az ott lévő há­zak és épületek is nyomtalanul elpusztultak; azok az alattvalóink pedig, akik a mondott helyeken laktak, földet műveltek és háztar­tást vezettek [...], most tétlenség­re vannak kárhoztatva, és ezentúl nincs munkájuk; felszámolták a gabonatermesztést és az állattar­tást, amit az emberek szükségletei­nek kielégítésére azelőtt űztek a mondott városok, falvak és más települések gazdái és béresei, akiket most haladéktalanul eltávolítottak lakóhelyeikről.
(Thomas Wolsey bíboros és lordkancellár jelentéséből, 1517)

Gyarmatosítás előnyeiről
 4. Anglia az elmúlt pár száz évben - saját árucikkének, a gyapjúnak, illet­ve az utóbbi években az abból készített posztónak köszönhetően - a sze­génységből nagyobb gazdagságra, hírnévre, erőre és hatalomra emelke­dett, mint annak előtte, úgyhogy fejedelmei vetekedhetnek a világ ezen részének hatalmasságaival. Most azonban az angol gyapjú és a belőle ké­szült posztó azért veszít egyre az értékéből, mert Spanyolországban és a Nyugat-Indiákon nagy erőfeszítéseket tesznek gyapjúkereskedelmük élénkítésére, amely napról napra növekszik.
5. Ez a vállalkozás megakadályozhatja a spanyol királyt abban, hogy ha­talmát az amerikai kontinens összes lakatlan területére kiterjessze, ha azokat idejében betelepítjük, és művelés alá vesszük [...]
13. Angolok tömegeinek adhatna munkát a hajók felépítése, javítása, a felszerelés és a kötélzet elkészítése, szőlőtőkék és olajfák telepítése, bor és olaj készítése, a föld megművelése és ezernyi más elfoglaltság, ami ott adódik. [...]
(Richard Hakluy: Értekezés a nyugati telepítésről, 1584)

Kérdések a forrásszemelvényekhez:
1. Milyenek az angolok?
2. Hogyan nevelik az angolok gyermekeiket? Mi az oka ennek a szerző szerint? És szerinted?
3. Minek köszönhetik az angolok gazdagságukat?
4. Foglald össze, mi történt Angliában a közföldekkel? Mi lett a parasztokkal?
5. Milyen veszélyeket rejt Anglia számára a spanyol gyarmatosítás? Mit kell tenni ellene?
6. Milyen más előnyei vannak a gyarmatosításnak?

[In: Történelem II. Középkor, kora újkor. Forrásgyűjtemény képességfejlesztő feladatokkal. Műszaki Kiadó, Bp., 2007. 196. és 198. o.]

2014. november 24., hétfő

A spanyolokról

Milyenek a spanyolok?
II. Fülöp spanyol király
uralkodása a Spanyol Birodalom fénykora
Véleményem szerint négy kísértés van: az első a túlsá­gosan díszes öltözködésben nyilvánul meg, amely túl­zott mértékben meghaladja az emberek jövedelmét vagy vagyonát, közönséges csalásokat és pereket ered­ményez, és ennek következtében a városok [városlakók] eladósodnak. A vagyon, ahelyett, hogy a háztartás olajozott működését szolgálná, a bírósági tárgyalások költségeinek kifizetésében vész el.
A második rossz szokás az, hogy csak Spanyolország­ban nem tisztelik a kétkezi munkát. Ebből fakadóan sok a léhűtő és a rossz hírű nő, nem is szólva a semmitte­véssel járó rossz szokásokról. [...] Azok, akik tisztelet­ben tartanák a kétkezi munkát, saját földjeiken végzett munkával szereznék meg a pénzt, nem kellene, hogy megvegyék a más országokban gyártott cikkeket, és megszabadulnának a semmittevés okozta bűneiktől is. [...]
A negyedik rossz szokás az, hogy a spanyolok nem rendelkeznek tudással, és nem akarják megszerezni azt. E rossz szokás következtében nemcsak hogy nem keresnek tanácsadót, de aki jó szívvel tanácsot akar adni, hogy milyen utat válasszanak [...], hálálkodás helyett azt mondják neki, foglalkozzon a saját bajai­val, és ne gyönyörködjön mások nyomorúságában. Mintha a fej bajai idegenek volnának a lábnak. Ebből a rossz szokásból született egy spanyol mondás, [...]: „Pénzt adj nekem és ne tanácsot!”
(Venegas Alejo: A spanyolokról, 1537)

1588: a Nagy Armada pusztulása
A spanyol armada pusztulása - egykorú rézmetszet
A spanyol király armadája Portugáliából indult 135 vi­torlással [...]; július 5-én érkezett az armada Corunába, onnan pedig Flandriába készült, hogy ott a pármai her­ceggel egyesüljön, s aztán rávesse magát Angliára. Az angol armada viszont akkor Plymouthban volt. Mikor már egy hete múlott, hogy Corunából kifutott, Ostende-ba érkezett, aztán pedig Anglia alá, ahol 4-5 napig csetepatézott az angol armadával. Ez alkalommal az angolok két hajót elfogtak. [... ] Vihar miatt Anglia alatt négy portugál hadigályát elvesztettek [...], majd tovább vitorláztak, és Calais előtt kikötöttek, [...]. Calais-ban akarták a pármai herceget megvárni. Ez azonban tudat­ta velük, hogy egy hét előtt nem tud elkészülni. [...] 
Másnap nyolc órakor a két armada ismét összeütkö­zött, és nyolc órán keresztül tüzeltek egymásra. Ebben a csatában a spanyolok négy hajót vesztettek, [...] Mind a négy elsüllyedt. [...] A Calais előtti csatában a spa­nyolok, mint a foglyok állítják, négyezer embert veszí­tettek [...]. Ezek után elvitorláztak, és az angolok öt na­pig üldözték őket egészen Skócia partjaiig. Ott átszámoltatták a katonaságot, és úgy találták, hogy már nyolcezer embert veszítettek. Ezek részben elestek, részben betegségben pusztultak el. Innen Írországba ha­józtak, anélkül azonban, hogy élelmet vettek volna fel. Írország mellett két hajót vesztettek, [...], ezeken össze­sen 465 ember volt. Mivel a flottájuknak nem volt friss vize, Írország mellet sok lovat és öszvért dobtak a ten­gerbe. Mikor Írországból elvitorláztak, a főparancsnok, Medina Sidonia herceg minden kapitánynak megpa­rancsolta, hogy siessen Corunába vagy az első spanyol kikötőbe. Így tíz napig együtt vitorláztak. Akkor Sidonia herceget a vihar 27 hajóval elszakította tőlük, s nem lehetett tudni, hova lett. Mikor az armada utoljára még együtt volt, már nem volt erősebb 78 hajónál. [...]
(Hír a Fugger-Zeitungenből)
Habsburg birtokok 1547-ben Európában
 Spanyolország hanyatlása
[...]Úgy látszik, hogy Spanyolország hanyatlásának egyedüli oka az, hogy elhanyagolja a kereskedelmet, és nem létesített nagy számban manufaktúrákat a hoz­zá tartozó országok hatalmas területén.
Külföldi eladásaink és vételeink óriási aránytalan­ságából, valamint egyéb, mindenki előtt ismeretes okokból arra következtethetünk, hogy Spanyolország­ból évente átlag 15 millió piasztert aranyban és ezüst­ben visznek ki [...].
[...]1492-től 1595-ig Nyugat-Indiából 2 milliárd pezeta aranyat és ezüstöt hoztak be Spanyolországba, s megközelítőleg ugyanekkora nem nyilvántartott össze­get, és az egész mennyiségből Spanyolországban nem maradt több, mint 200 millió pezeta, 100 millió pénz­ben, 100 millió ingóságokban.
(J. de Ustaríz: A kereskedelem és a tengerhajózás elmélete és gyakorlata, 1724)

Kérdések:
1. A fenti szövegek alapján milyenek a spanyolok? A spanyolok tulajdonságai gátolták vagy előbbre vitték az országot? Miért?
2. Az Anglia elleni háborúban mire lett volna szüksége a hosszú út megtételekor a spanyoloknak? Miben különbözhetett a spanyol hajó felszerelése az angolokétól? Miért?
3. Milyen körülmény nehezítette a spanyol hajók helyzetét? Miben volt helyzeti előnye Angliának?
4. Mekkora volt a spanyolok vesztesége a hadjáratban?

5. Mi volt a spanyol birodalom hanyatlásának oka? Írd le röviden!

[A szövegek és kérdések forrása: Történelem II: Középkor, kora újkor. Forrásgyűjtemény képességfejlesztő feladatokkal. Műszaki Kiadó, Bp., 2007. 187. és 191. o.]