Olümpia Kr. e. 480

Birkózás

MIKOR MENJÜNK? A legújabb számolószerkezetekkel felszerelt olvasók már bizonyára tudják, hogy olimpiai évben járunk, pontosabban a 75. Olimpia évében. Így hát augusz­tusban a Peloponnészoszi-félszigeten található Olümpia lesz a hely, ahol egyszerűen minden­kinek ott kell lennie és megmu­tatnia magát. Sőt akár a versenyeken is részt lehet venni, természetesen csak a férfiaknak! Nehagyja, hogy olyan apróságok, mint a küszöbön állóperzsa invázió elvegye a kedvét! Nem zavartatják magukat a szervezők sem, akik az Olümposzi Zeusz tiszteletére már az elmúlt 296 évben megrendezték a játékokat - legalábbis minden negyedik évben. Zeusszal a show nem maradhat el!

Jöjjön hát mindenki - min­den hellén legalábbis, éljen bármelyik poliszban, a görög világ bármelyik szegletében, mert ez az egyetlen és a legcsodálatosabb pánhellén fesztivál. A helyszín pedig a Peloponnészosz máskor elha­gyatott északnyugati vidéke, amely megtelik élettel ezekben a hetekben.

Ökölvívás

MIT VIGYÜNK MAGUNKKAL?

Semmiképpen se induljon sok csomaggal - egy barbár úton­álló egy életre el tudja venni az ember kedvét az utazástól (vagy ha már itt tartunk, magát az életét is elveheti). Sőt a legjobb, ha eleve visz magával egy barbár rabszolgát, aki szavatolja személyes biztonsá­gát - és kényelmét. Egyébként a játékok idején szent béke van érvényben, hogy az utazók háborítatlanul juthassanak

a helyszínre. Vagy legalábbis nagyjából háborítatlanul. Az évek során igazán kevés látogató halálát jegyezhettük fel az ide vezető úton.

KÖLTSÉGEK

Diszkoszvetés

Nem lesz szüksége sok kész­pénzre, az ünnepség napjaira öt-öt drachma bőven elég kell legyen. És nem is feltétlenül pénzérméket érdemes hozni­ - és ha már szóba került: vigyáz­zon a simlis pénzváltókkal is! Jobban jár, ha veretlen ezüstöt vagy más elcserélhető árukat hoz magával, így egyszerűen adhat áldozati ajándékokat az isteneknek a jó szerencséért, vagy éppen vehet magának jó minőségű ivóvizet.

SZÁLLÁSLEHETŐSÉGEK

 

Nincs az a pénz, amiét ötcsil­lagos elhelyezést lehetne sze­rezni, hacsak az ember nem VIP-vendég,valamilyen követ vagy hasonló. Ne feledje, akár 40000-en is összezsúfolódhatnak ilyenkor a környéken,ráadásul a legnagyobb nyári hőségben. Nincs mit szépíteni, a szagra jobb nem is gondolni. Úgyhogy bármit is tesz, mindig legyen önnel arüballosza (par­fümös-flaska) vagy legalább egy szivacs.

Az olümpiai liget "tervrajza"

KIKAPCSOLÓDÁS

De ne féljen, bőséges kárpótlásra számíthat a kényelmet­lenségekért. Az ünnepségekre érkező utcai árusoknál a környék összes finomságát és alkoholos nedűjét megkaphatja, de azok sem csalódnak, akik - hogy is mondjam - még szaftosabb szórakozásra vágynak. (Amikor azt mondtam, a nők ki vannak tiltva, termé­szetesen csak a szabad hellén asszonyokról és leányokról beszéltem.)

LÁTNIVALÓK ÉS AKTÍV PIHENÉS

Az olvasók közül talán néha­nyan jártak már Olümpiában a holtszezonban. Ők igencsak meg fognak lepődni. Nem mondom, az épületek egy része bármelyik évszakban varázslatos látványt nyújt - itt van például a Héra-templom (de csak én gondolnám úgy, hogy szinte könyörög egy Zeusz­-templomért maga mellé?), és jó néhány fantasztikus szo­borban is gyönyörködhetünk. De az igazat megvallva eze­ken kívül elég korlátozottak, a lehetőségeink: esetleg út mu­tatást kérhetünk a Zeusz-jósdától vagy leróhatjuk kegyes tiszteletünket a számos hős és istenség előtt, akiknek szentélyük vagy oltáruk van a környéken.

SZÓRAKOZÁS ÉS (A) JÁTÉKOK

De négyévente, a nyári napfordulót követő második telihold idején az atlétákhoz hasonlóan maga Olümpia is mindent belead. Ha kicsit korábban érkezik, láthatja az atlétákat edzés közben, akik reménykednek, hogy a nagy napon is elindulhatnak választott ver­senyszámukban.

Futás

A teljes programban van rövid- és középtávfutás, a „nehéz" versenyszámok: boksz, birkózás, szabad küz­delem; ügyességi számok, mint a diszkoszvetés, gerely­hajítás és távolugrás. A ver­senyzők teljesen meztelenül mérik össze erejüket - a güm­naszion szó is annyit jelent „meztelen edzőhely". És mindennek tetejébe még ott vannak a lovas számok is: lóverseny, szamár vontatta és lovas kocsiverseny. Egy kis szerencsével még egy lát­ványos balesetnek is szemta­núja lehet.

Természetesen a lovas szá­mok a gazdagokról szólnak, akik szponzoráljak a kocsikat, a lovasokat és a hajtókat. Ők maguk személyesen nem ver­senyeznek, de a dicsőség az övék. A szegényebbek inkább futásban vagy bokszban szere­pelhetnek jól, és később szép pénzeket kereshetnek hírne­vükkel.

Az ókori Forma-1: fogathajtás

Mert az olümpiai győzte­sek csupán szimbolikus díjat, egy babérkoszorút nyernek. A nép viszont hősként tiszteli őket. Ha meg akarja érinteni az újdonsült félisteneket, akkor menjen el a Zeusz hatal­mas terméskő oltáránál ren­dezett, állatáldozatokkal megbolondított népünnepélyre,amely az egész esemény lényegét, az istenek és az emberek közti kommuniká­ciót jelképezi.

UTAZÁS

Amikor hazaér - néhányan szekéren, a szerencsés kevesek lóháton, de a legtöbben gyalog teszik meg az utat - emberfe­letti hősként emlékezhet a ver­senyzőkre, még akkor is - vagy akkor leginkább - ha nem élték túl mondjuk a szabad küzdel­met vagy más veszélyes számot. Errosthe (jó utat)!

Az olümpiai liget ma

 [In: BBC History]

"A legszebb asszonynak"

Héra-fej

Tündareosz spártai király palotája körül hatalmas tömeg sereglett össze az örömünnepen. A király bejelentette: ezen a napon választ férjet leánya, He­lené számára. A görög uralkodók mind­egyike szívesen venné feleségül Helenét, a világ leg­szebb leányát, s ez nem kis aggodalommal töltötte el Tündareoszt: bármelyiküket választja is Helené, a többiek féltékenyek lesznek a szerencsés vőlegényre, s ez vitákhoz, sőt háborúkhoz vezethet! Szerencsére az összegyűlt királyok egyike, Ithaka uralkodója, a leleményes Odüsszeusz megértette Tündareosz ag­godalmát. Odalépett hozzá, bemutatkozott, és így szólt:

- Királyom, szólítsd föl Helené valamennyi kérő­jét eskütételre, amelyben megfogadja, hogy minden körülmények között megvédi azt, akit leányod férjéül választ.

Tündareosz megfogadta a tanácsot. A palota leg­nagyobb termében gyülekező királyok az ünnepélyes szertartáson sorban letették az esküt. Ekkor, kezében virágkoszorút tartva, belépett a terembe a gyönyörű Helené. Megállt minden kérője előtt, alaposan szem­ügyre vette őket, aztán hirtelen Menelaoszhoz lépett, aki valamennyi akháj között a leggazdagabb volt, s az ő fejére helyezte a koszorút. Menelaosz lett az, aki megis­merhette a boldogságot Helené oldalán, s Tündareosz halála után reá szállt Spárta trónja.

Miközben az irigyelt Menelaosz Spárta fölött uralko­dott, messze onnan, az Ida hegyén, fiatal pásztor merült álmaiba. Nemsokára vissza kell térnie szülei szegényes viskójába. Azonban Parisz Alexandrosz, mert így hívták az ifjút, nem olyan volt, mint a többi juhász. Még maga sem sejtette születése titkát. Igazi szülei nem szegény pásztorok voltak, hanem Priamosz és Hekabé, Kisázsia leggazdagabb és leghatalmasabb városának, Trójának királya és királynéja. Amikor Parisz megszületett, He­kabé azt álmodta, egy fészekalja tekergőző, sziszegő és lángoló kígyónak adott életet. Az álomfejtők egybe­hangzóan kinyilvánították, hogy a gyermek pusztulást fog hozni családjára és városára, Trójára. Priamosz úgy határozott, Pariszt ki kell tenni az Ida hegyére, hadd falják föl a vadállatok. Anyamedve talált rá a csecsemő­re, s szoptatni kezdte. Egy pásztornak föltűnt az állat különös viselkedése. Követte a medvét, fölfedezte a gyermeket, magához vette, és sajátjaként fölnevelte.

Boticelli: Aphrodité (részlet)

Ugyanazon a napon, amikor Parisz az Ida hegyén álmodozott, Zeusz lakomára hívta az isteneket. Csak egyet nem, Eriszt, a viszály istennőjét, mert el akarta kerülni a vég nélküli vitákat, amelyek mindenütt föllob­bantak, ahol ő megjelent. A sértett Erisz bosszút forralt: aranyalmát gurított észrevétlenül a lakomázók közé. Zeusz megragadta a becses gyümölcsöt, s felolvasta a rávésett szavakat: „ A legszebb asszonynak". Nyomban hatalmas lárma keletkezett. Mindegyik istennő magá­nak követelte a díjat. Az Olümposz ura lecsapott villá­mával, s kijelentette, csak három istennő méltó meg­mérkőzni a díjért: Aphrodité, a szerelem, Athéné, a bölcsesség istennője, és természetesen saját felesége, Héra, akit nem mert megbántani. Már csak bíró hiány­zott, de Zeusznak nem akaródzott elvállalni ezt a tisztet, hiszen akkor biztosan magára haragított volna két isten­nőt. Átadta az aranyalmát hírnökének, Hermésznek, s meghagyta neki, vezesse a három istennőt Pariszhoz, a halandó férfiak legszebbikéhez. Döntse el ő, kié legyen az elsőség.

Párisz ítélete

Parisz igen meglepődött, amikor a négy istenség meg­jelent előtte. De még inkább elcsodálkozott, meghallva, milyen szerepet bíztak rá az égiek. Szerencsétlen pász­tor azt sem tudta, melyikre nézzen; sosem látott még ilyen gyönyörű teremtményeket! Héra gazdagságot és hatalmat ígért neki, Athéné tudományokkal és bölcses­séggel akarta megajándékozni. Aphrodité pedig Helené - a legszebb asszony - szerelmével kecsegtette. Parisz Aphroditének nyújtotta az almát, aki köszönetképpen felfedte az ifjú előtt királyi származásának titkát. Az istenek eltűntek, és a fiatal pásztor nem is sejtette, hogy választásával két félelmetes istennő, Héra és Athéné haragját vívta ki maga ellen.

Sandro Boticelli: Pallasz Athéné és a kentaur

Kis idő múltán versenyjátékokat rendeztek Trójában. Parisz is részt vett a viadalon, s erős termetének köszön­hetően könnyedén megnyert minden versenyszámot. Priamosz király győztesként fogadta, s megkoszorúzta. Az ifjú ekkor felmutatta azt a ruhácskát, amiben annak idején kitették az erdőbe. A király, a gyászos jóslatról megfeledkezve, elismerte fiának. Parisz nemsokára az agg Priamosz kedvencévé vált, és a legbonyolultabb kérdések megoldását is rá bízta. Egy alkalommal Hel­laszba küldte, ahol fogadták Menelaosz palotájában is. A király éppen nem tartózkodott otthon, ezért Helené, a felesége köszöntötte a vendéget. És Aphrodité mester­kedése nyomán Helené és Parisz hamarosan egymásba szeretett. Helené elhagyta férjét, s szerelmével elhajó­zott Trójába. Amikor Menelaosz hazatért, s fölfedezte felesége szökését, szörnyű haragra lobbant, és hadat üzent Trójának.

[In: Alain Quesnel - Jean Torton: Görögök. Mítoszok és legendák. Gulliver Könyvkiadó, s. l., 1992. 27-28. o.] 
A történet bővebb verziója itt olvasható: Párisz ítélete.