Segédanyag Róma történetéhez

- fogalmak -

patrícius              az ókori római társadalom előkelő nemzetségének tagja.

plebejus        az ókori római társadalomban az elszegényedett nemzetségtagokból és betelepedettekből kialakult réteg tagja.

konzul                   Róma élén álló, évente választott két fő tisztségviselő.

néptribunus       a plebejusok érdekeit védő választott tisztségviselő az ókori Rómában.

szenátus              a legfőbb hatalommal rendelkező testület az ókori Rómában, a köztársaság korában irányította a várost.

provincia             római alávetett tartomány az ókorban.

veterán            kiszolgált katona az ókori római hadseregben, aki leszerelés után földet, pénzt kapott.

legio                       a római hadsereg legnagyobb önálló egysége. Létszáma 6000 fő volt.

helytartó       a római provinciák élére kiküldött állami megbízott, aki általában már konzulviselt férfi volt. Ő képviselte ott a legfőbb római hatalmat.

limes                      a Római Birodalom védelmi rendszerrel megerősített határa.

amfiteátrum  kör alakú épület az ókori rómaiaknál; a gladiátor-és állatviadalok megtartására szolgált. Leghíresebb amfiteátrum a római Colosseum.

barbár                   a rómaiak a határaikon túl élőket nevezték így.

villa               a vidéki nagybirtok központja a római korban, amely a legkülönfélébb építészeti kellékekkel el volt látva (padlófűtés, hideg-meleg medence, stb.)

evangélium     görög szó, jelentése örömhír. Krisztus életének, halálának és feltámadásának története, illetve az ezt elbeszélő bibliai könyvek neve.

apostol               Jézus 12 tanítványának elnevezése, őket választotta ki a hit terjesztésére.

vértanú              a hitük mellett kiálló keresztények, akiket a császári hatalom kivégeztetett. Őket más szóval mártíroknak nevezzük.

püspök              az egyházmegye főpapja és felügyelője a keresztény egyházban. Az ókorban egy-egy városközösség élén állt püspök.

államvallás      olyan vallás, amelyet az állam előnyökben részesít a többivel szemben.

népvándorlás Ázsiából kiinduló, Európát érintő nyugati irányú népmozgás, amelynek során a vándorló népek új hazát kerestek maguknak.

- nevek -

Romulus                      Róma mondabeli alapítója, Mars isten egyik fia. Nevéhez köthető a város benépesítésének mondája is.

Remus                          Romulus ikertestvére. Miután a jóslatok alapján testvére nyert jogot a város alapítására, a városfalak kigúnyolása miatt megölték.

Hannibál                      pun hadvezér, a második pun háború egyik vezetője. Nevéhez számos itáliai győzelem köthető, mégsem tudta kiaknázni a lehetőséget, s végül Kr. e. 202-ben Záma mellett legyőzte P. Cornelius Scipio.

Scipio                          római hadvezér a Kr. e. 3. században. A második pun háborúban Hannibál legfőbb ellenfele. A zámai győzelem után a punok legyőzése miatt a szenátus az Africanus melléknevet adományozta neki.

Spartacus                     trák katona, majd gladiátor a Kr. e. 1. században. A legnagyobb római rabszolgafelkelés vezetője. A felkelés végén a Via Appián feszítették keresztre több ezer társával.

Julius Caesar              római államférfi és hadvezér a Kr. e. 1. században. Gallia meghódítása mellett a legnagyobb polgárháború is az ő nevéhez köthető. Diktátori címe miatt Kr. e. 44-ben orvul megölték.

Marcus Antonius        római hadvezér a Kr. e. 1. században. Julius Caesar halálának egyik megbosszulója. A birodalom keleti felében vívott háborúkat, majd Augustusszal való összetűzése után Egyiptomban öngyilkos lett.

Augustus                      római államférfi, az első római császár (Kr. e. 27-Kr. u. 14.). A római béke és a császári jogkör kialakítója. Uralma alatt hódították meg Pannóniát is.

Neró                              római császár a Kr. u. 1. században. Főként őrült voltáról és kicsapongásairól hírhedt uralkodó. Nevéhez köthető az első nagy keresztényüldözés is.

Trajanus                       római császár a Kr. u. 1-2. század fordulóján. Uralkodása alatt érte el a birodalom a legnagyobb kiterjedését.

Livius                            római történetíró a Kr. e. 1. században. 152 könyvben írta meg a rómaiak történetét a város alapításától kezdve koráig. Fontos forrás a korról.

Tacitus                          római történetíró a Kr. u. 1. század végén. Augustus uralkodásától Neró haláláig számol be a császárság történéseiről.

József                            Jézus Krisztus apja.

Mária                            Jézus Krisztus édesanyja.

Heródes                        Júdea királya Jézus Krisztus születésekor. Ő rendelte el a betlehemi gyermekmészárlást, melynek hírére József és Mária a kis Jézussal elmenekültek Egyiptomba.

Jézus                             a Megváltó. Augustus és Tiberius császár uralkodása alatt Júdeában tevékenykedő tanító, akit később a kereszténység nagy tisztelettel övezett.

Szt. Péter                      Krisztus első „helytartója”, tanításának örököse, a 12 apostol egyike. A keresztény hagyomány őt tartja az első pápának is.

Szt. Pál                          zsidó származású római polgár a Kr. u. 1. században. A keresztények üldözése után egy jelenés hatására a keresztények egyik apostolává vált. Alakjához köthető az egyház tényleges megalakulása és pogányok közt való terjedése.

Diocletianus                Kr. u. 3-4. század fordulóján uralkodó császár. A birodalom 3. századi válságát a társcsászárság és más újítások bevezetésével oldotta meg. Személyéhez köthető az egyik legnagyobb keresztényüldözés is.

Constantinus               Kr. u. 4. század elején uralkodó császár. Kr. u. 313-ban engedélyezte a keresztényeknek is a szabad vallásgyakorlatot. Új birodalmi fővárost is alkotott Keleten (Konstantinápoly), élete végén maga is keresztény lett.

Attila                             hun uralkodó a Kr. u. 5. században, az „Isten ostora”. Alatta érte el a Hun Birodalom a tetőpontját, s az 5. század közepén folyamatosan zaklatta a nyugati birodalomrészt. Halála után birodalma szétesett.

- évszámok -

Kr. e. 753.                      Róma alapítása

Kr. e. 510.                      A köztársaság kor kezdete Rómában

Kr. e. 218-202.              A II. pun háború

Kr. e. 44.                        Julius Caesar meggyilkolása

Kr. e. 27 – Kr. u. 14.     Augustus császársága

Kr. u. 313.                     a milánói ediktum – Constantinus császár engedélyezi a keresztény vallásgyakorlatot

Kr. u. 395.                     a birodalom két részre bontása

Kr. u. 476.                     a nyugati birodalomrész felbomlásának kezdete – az ókor vége

Fogalmak Magyarország az újkor kezdetén c. témához

fejedelem: Általában monarchikus rendszerű államok élén álló uralkodó. Erdély uralkodói a 16-17. században.

végvárak: határ menti erődítmények. A Délvidéken Ozorai Pipó kezdte el kiépíteni a végvár rendszert a 15. században, s a török támadás kivédésére a 16-17. századi Magyarországon tovább fejlesztettek.

országgyűlés: törvényhozó testület. Kezdetben az időnként összehívott királyi tanács, utóbb a katonaságot és adókat megszavazó szerv. Az újkori Magyarországon az országgyűlés helye Pozsony.

Udvari Haditanács: a Habsburg Birodalom hadügyeit intéző központi szerv a 16-19. században. Nagy szerepet játszott a 16-17. századi török ellenes harcokban a végvári rendszer fenntartásában.

nádor: a király után a legmagasabb tisztség a középkori Magyarországon, a legmagasabb főméltóságok egyike.

robot: a földesúr háztartásában (majorság) és birtokán a jobbágyok által földesúri járadékként ingyen végzett munka.

gyermekadó: a janicsárok utánpótlásának biztosítására az oszmán-török állam időnként a meghódított területekről az arra alkalmas keresztény gyermekeket összegyűjtötte. Ez a szokás Magyarországon nem terjedt el.

fejadó (haradzs): a felnőtt nem-muszlim férfiaktól szedett fejadó, amelyet azok a muszlim államtól élvezett védelemért fizettek.

kettős adózás: a török korban kialakult gyakorlat, mely során a hódoltsági falvaktól gyakran a magyar és török hatóságok is beszedték az adót.

pasa (basa): a 15. századtól a vilajetek élén álló kormányzó a Török Birodalomban.

vilajet: a Török Birodalom legnagyobb területi-közigazgatási egysége, tartománya. Egy vilajet több szandzsákra bomlott. Élén a pasa állt.

szandzsák: kisebb területi-közigazgatási egység a Török Birodalomban. Élén a bég állt.

janicsár: könnyűfegyverzetű oszmán-török gyalogos katona. Kezdetben a szultán testőrségét alkották, majd a várak védelmében játszottak nagy szerepet.

szpáhi: katonai szolgálataiért adománybirtokkal javadalmazott lovas katona a Török Birodalomban.

hajdú: a 15. század végétől a nyugati irányú magyar marhakereskedelem fejlődésével megjelent fegyveres állathajtók. A török megjelenésével fegyveres szabadcsapatokba szerveződve csatlakoztak a hadseregekhez.

evangélikus: a reformáció lutheri irányzatát követő protestáns felekezet.

református: a reformáció kálvini irányzatát követő protestáns felekezet.

Segédanyag a második világháborúhoz 2.

- Személyek -

Hitler, Adolf: Már az első világháborúban is részt vett. 1920-ban sikertelen puccskísérlet után bebörtönözték, ahol megírja fő művét a Mein Kampfot. 1925-ben belépett a németországi Nemzetszocialista Munkáspártba. 1933-ban német kancellár lett. 1945. ápr. 30-án öngyilkos lett.

Churchill, Winston: Angol konzervatív politikus, író. Részt vett az angol-búr háborúban. Az első világháborúban az Admiralitás első lordja. A bolsevizmus elszánt ellensége. 1940 májusában őt nevezik ki Anglia miniszterelnökévé. Későbbi írói munkásságáért Nobel-díjat kapott.

de Gaulle, Charles: Francia katona, politikusa Francia Köztársaság 18. elnöke. A II. világháborúban, a francia nemzeti-függetlenségi ellenállás feltétlen híveként szervezte és irányította a francia ellenállási mozgalmat. Személyisége a szabad Franciaországot szimbolizálta.

Attlee, Clement: Brit politikus. 1935 és 1955 között a Munkáspárt vezetője. 1940-től a háborús kabinet tagja, 1942-től miniszterelnök-helyettes. 1945-ben pártja legyőzi a konzervatívokat, a potsdami konferencián „felváltja” Churchillt, és 1951-ig ő a miniszterelnök, jobboldali reformista politikával.

Roosevelt, Franklin Delano: Amerikai politikus, az USA 32. miniszterelnöke. 1928-tól New York kormányzója volt, majd 1932-ben demokrata jelöltként miniszterelnök lett 1932-ben: ekkor New Deal nevű politikájával az USA gazdasági válságból való kilábalását tűzte ki célul. Egymásután négyszer választották miniszterelnökké, s a háború vége előtt 1945 áprilisában elhunyt.

Truman, Harry: Amerikai politikus, az USA 33. elnöke. Roosevelt halála után folytatta annak gazdaságpolitikáját. Felelősséget vállalt a Japán elleni atomtámadásért. Elnöksége a világháború utánra esik.

Mussolini, Benito: Tanító, olasz fasiszta politikus. 1900-1912 között az Olasz Szocialista Párt tagja, majd 1921-ben létrehozta a Nemzeti Fasiszta Pártot. 1922-ben olasz miniszterelnök lett. 1933 után folyamatosan közeledett a náci Németországhoz, majd belesodorta Olaszországot a II. világháborúba. 1943-ban letartóztatták, ahonnan megszöktették, de 1945-ben megölték.

Sztálin, Joszip Visszarionovics Dzsugasvili: Szovjet kommunista politikus. 1917-23 között nemzetiségügyi főbiztos, majd 1924-től a SzKP főtitkára. A 30-as években személyi kultusza mellett csak a terror nőtt jobban és a szegénység. 1935 után koncepciós perek sorozatával lefejezte a hadsereg vezérkarát és a kommunista pártot is. Rendszerének több tízmillió áldozata van. 1953-ban halt meg.

Horthy Miklós: Magyarország kormányzója 1920 és1944 között. Szovjetellenesség és revízió jellemzi politikáját, melynek köszönhetően Németország oldalán köt ki az ország a világháborúban. 1944-es kiugrási kísérlet után lemondatják, majd Portugáliába menekült.

Kállay Miklós báró: Konzervatív magyar polgári politikus. 1921-29 között Szabolcs és Ung vármegye főispánja. 1935-ben visszavonult a politikai közéletből, ám 1942-től miniszterelnökké nevezte ki. A németek mellett folytatta az ország a harcot, de nyugati hatalmakkal folytatott tárgyalásokat. 1944-ben a németek letartóztatták, majd Dachauba szállították.

Szálasi Ferenc: Magyar vezérkari tiszt, a magyarországi nyilaskeresztes mozgalom vezetője. 1937-ben létrehozta a Magyar Nemzetszocialista Pártot. Többször letartóztatták, ám az 1944-es német megszállás során politikai vezető szerepre tett szert. 1944. októberében az ország miniszterelnöke lett. 1945-ben elmenekült Németországba, de az amerikaiak kiadták Magyarországnak. 1946-ban kivégezték.

Teleki Pál gróf: Polgári politikus, egyetemi tanár, miniszterelnök. Első elnöksége 1920-21 közé esett, majd a Magyar Királyi Térképészeti Intézet vezetője, a 30-as években főcserkész. Politikáját a konzervativizmus és az angol-szász politika iránti elkötelezettség jellemezte. 1939-ben ismét miniszterelnökké nevezik ki. 1941 áprilisában a jugoszláv támadás tervét ellenezve öngyilkos lett.

Mohácsi csatáról

Segédanyag a második világháború témaköréhez

- Események -

Évszámok	Világtörténet	Magyar történet
1938. szeptember	Müncheni konferencia – Németország visszakapja a Szudéta-vidéket	November: 1. bécsi döntés – Felvidék déli része Magyarország birtokába jut
1939. február		Teleki Pál miniszterelnök
1939. március	Csehszlovákia teljes feldarabolása	Kárpátalja visszacsatolása
1939. augusztus	Szovjet-német megnemtámadási szerződés (Molotov-Ribbentrop-paktum)	A 2. bécsi döntés – Észak-Erdély visszacsatolása Magyarországhoz
1939. szeptember 1.	Németország megtámadja Lengyelországot
1939. szeptember – 1940. tavasz	„Furcsa háború” a nyugati fronton
1939. november – 1940. március	Szovjet-finn háború
1940. április	Dánia és Norvégia német lerohanása
1940. május	Belgium és Hollandia német megszállása
1940. június	Franciaország lerohanása
1940. július-október	Az angliai csata
1941. április	Németország lerohanja Jugoszláviát és Görögországot	Teleki Pál öngyilkossága – Magyarország visszafoglalja a Vajdaságot és Muraközt
1941. június 22.	Németország megtámadja a Szovjetuniót	Magyarország hadat üzen a Szovjetuniónak
1941. december	Német vereség Moszkva alatt	Magyarország hadat üzen az USA-nak
1941. december 7.	Japán lebombázza Pearl Harbort – az USA hadba lépése
1942. június	Japán veresége a Midway-szigeteknél
1942. október	Angol győzelem El-Alameinnél
1942. november – 1943. február	Sztálingrád ostroma	1943. jan. A 2. magyar hadsereg pusztulása Voronyezsnél
1943. május	A német csapatok leteszik a fegyvert Észak-Afrikában
1943. július	A szövetséges csapatok partra szállnak Szicíliában – Mussolini bukása	Kállay hintapolitikába kezd
1943. november-december	Teheráni konferencia
1944. március 19.		Magyarország német megszállása
1944. június 6.	D-nap – Normandiai partraszállás A szövetséges haderő partraszállása Franciaországban
1944. október 15.		Horthy Miklós sikertelen kiugrási kísérlete – nyilas hatalomátvétel
1944. december	Német ellentámadás az Ardennekben
1945. február	Jaltai konferencia	Budapest „felszabadulása”
1945. április		Magyarország német megszállás alól való „felszabadulása” – szovjet megszállás kezdete
1945. május 8-11.	Német hadsereg leteszi a fegyvert
1945. július	Potsdami konferencia
1945. augusztus 6. és 8.	Amerikai atomtámadás Hirosima és Nagaszaki ellen
1945. szeptember 2.	Japán fegyverletétel

- Fogalmak -

Megnemtámadási szerződés: olyan kétoldali államközi megállapodás, melyben a szerződő felek garantálják, hogy egymás ellen fegyveres erővel nem fordulnak.

„furcsa háború”: a II. világháború kezdeti szakasza a nyugat-európai fronton. Franciaország és Nagy-Britannia nem kezdeményezett harci tevékenységet a fennálló hadiállapot ellenére sem.

Villámháború: a német hadvezetés által kidolgozott stratégia, melynek célja, hogy minden erőnek egy adott frontszakaszra való összpontosításával a lehető legrövidebb időn belül legyőzze az ellenfelet.

Koalíció: több állam szövetsége meghatározott gazdasági politikai és katonai célok elérése érdekében.

Totális háború: a harci cselekmények három területen (földön, vízen, levegőben) összehangoltan és koncentráltan folynak. A háború nemcsak a frontokra, hanem a hátországokra is kiterjed a polgári lakosság megfélemlítésével.

Hátország: az hadakozás politikai, gazdasági támogatását biztosító része az államnak, közvetlen harci cselekményben nem vesz részt.

Radar: olyan berendezés, mely az általa kisugárzott rádióhullámok visszaverődésének érzékelése alapján különféle tárgyak helyét tudja megállapítani. Elterjedten alkalmazzák a repülésben, a hajózásban, a haditechnikában, a meteorológiában, valamint számos más területen.

Hintapolitika: két ellenséges nagyhatalom között a függetlenség fenntartása érdekében folytatott ingadozó, lavírozó politika.

Nyilasok: a német nemzetiszocialista mozgalom szellemét és módszereit átvevő és hirdető szélsőjobboldali mozgalom Magyarországon a két világháború között. 1939-ben alakult meg a Nyilaskeresztes Párt, amely a parlamentbe is bejutott. 1944. októberétől a nyilasok vezették Magyarország teljes német kiaknázását.

Holokauszt: az európai zsidóság tömeges megsemmisítésére alkalmazott történelmi műszó. Jelentése teljesen elégő áldozat. Holokauszt alatt nem csak a zsidók, hanem más népek (cigány, lengyel, szerb, stb.) és kisebbségek (pl. homoszexuálisok) megsemmisítését is értjük.

Gettó: eredetileg a zsidók számára kizárólagos lakhelyül kijelölt városrész a középkorban. Az 1930-as években ismét gettókba kényszerítették a zsidó lakosságot.

Deportálás: az állam biztonsága szempontjából veszélyesnek ítélt elemek gyűjtőtáborba, kényszerlakhelyre történő szállítása.

Koncentrációs tábor: valamely állam lakosságának egy részére, illetve meghódított országok lakosságának elkülönítésére és fogva tartására létrehozott büntetőtelep.

Munkaszolgálat: valamilyen szempontból fegyveres szolgálatra megbízhatatlannak minősített személyek katonai célokra valófelhasználása.

Partizán: az idegen megszállók, illetve a velük együttműködő kollaboránsok ellen folytatott fegyveres harc résztvevői.

Kapituláció: a háborúban vesztes fél feltétel nélküli megadásáras vonatkozó és az ellenségeskedések befejezését is kimondó megállapodás.

Mátyást királlyá választják

A visegrádi királyi palota egykorú leírása

Aki még láthatta a királyi palotát: Oláh Miklós esztergomi érsek

"Visegrád mezőváros, melyet a németek Plintenburgnak neveznek, Budától nyugatra fekszik öt mérföldnyire, a Duna partján alapították egy hatalmas, hiúzokat és egyéb vadakat nevelő erdős hegy lábánál. A helység kelet felé néző oldalán áll az ott emelt mondhatatlan szép fekvésű és pazar kiállítású királyi palota, amely termeivel és más épületeivel, amelyek valóban rászolgálnak a királyi névre, kiemelkedő alkotás, hiszen egymagában négy királynak, kíséretükkel, ahogy most mondják, tisztviselőikkel együtt ugyanabban az időben kényelmesen biztosíthat vendéglátó otthont: azt mondják ugyanis, hogy van benne vagy háromszázötven szoba, sőt több is. A kapuja a Dunára nyílik, mely tőle itt kb. kétszáz lépésnyi távolságra folyik; erre a közbenső területre, mely a város és a kapu között fekszik, füzest ültettek. A palota másik, keleti oldalánál szőlővel és gyümölcsfákkal pompázó kert van. A kapun belépőnek először egy tágas térség ötlik a szemébe, mely mindenfelé zöldell és mezei virágokkal pompázik. A kaputól száz-egynéhány lépésnyire beljebb lépcső kezdődik, szegletes kövekből, szélessége hét vagy nyolc öl, magassága viszont kb. negyven lépés. Itt négyszögletes függőudvar van, boltozatokra, illetve borospincékre támaszkodik, s épült királyi költséggel, ezek tágasak és szépek; hasonlóan négyszögletes kövekkel van fedve, s rajta egyenlő távolságban egymástól hársfákat ültettek, ezek illata tavaszidőben mindent eláraszt, és látványuk is igen kellemes. A kellős közepén remekbe készült forráskút emelkedik, vörös márványból faragták, a múzsák alakja domborodik rajta, s a csúcsán egy Cupido-szobor márványtömlőre telepedve nyomja ki a jóízű, hideg vizet, mely a szomszéd hegyen fakadó forrásból vezetéken jut el ide, és zenés csobogással szökik csöveiből egy márványkádba, majd onnan egy kerek medencébe. Ebből a kútból, a híres Corvin Mátyás király parancsára – az ő műve minden építkezés, melyet itt elmesélek – diadalünnepei idején bor folyt, ahogy az idősebbektől hallottam, hol fehér, hol vörös; fentebb, a hegy lábánál engedték bele ügyesen a vezetékbe. Ezen a helyen szokott a király maga is tavaszi és nyári napokon a virágzó fák között napfürdőzni, levegőzni és ebédelni, sőt néha követeket is fogadott itt, illetve válaszolt nekik.

Mesélik, hogy történt egyszer egy nevetnivaló és emlékezetes eset ezen a helyen. Miközben egy török követet a királyi udvaroncok a szokásnak megfelelően a városból a palotába vezettek, hogy követi megbízatását előadja, és az a kapuban, honnan egyenesen erre a függőudvarra lehet látni, kissé megállt s körülnézve megpillantotta ezt a pompázatos, ragyogó helyet és az udvari méltóságoknak részben a lenti, részben a király tartózkodási helyéül szolgáló fenti udvaron elhelyezkedő mérhetetlen tömegét, amint selyemmel, ezüsttel, arannyal áttört ruhákban tündököltek és nem kis részben (a mi szokásunk szerint) ezüstözött övekkel és kardokkal meg aranyláncokkal voltak ékesítve, hirtelen akkora csodálat és bámulat döbbentette meg, hogy elfelejtette egész követi megbízatását, s míg a lépcsőkön a király színe elé feljutott, annak tekintete miatt, mely nagy, s mintegy vérrel befutott szemeivel rémületet keltett a ránézőben, a benne már azelőtt fogant félelem mind jobban és jobban elhatalmasodott rajta olyannyira, hogy hosszú hallgatás után csak ennyit tudott kinyögni: a császár üdvözöl, a császár üdvözöl. Mikor kérdezte a király, mást akarsz-e még, semmit sem felelt. Látván a király ennek az ennyire semmirevaló embernek a bénaságát, így fordult a mellette álló vezéreihez: Nézzétek, milyen barmok törnek be újra s újra a birtokunkra és a többi keresztény fejedelemére, mindannyiunk hanyagsága miatt; node, amennyire rajtam áll, majd gondom lesz rá, hogy zablát rakjanak ezekre a barmokra, ne futkározzanak olyan szabadon. És ha a többi keresztény fejedelem is erre törekszik, félretéve a közönyösséget és a belviszályokat, jól fog állani a kereszténység ügye. Aztán a követet visszavezetteti a fogadóba. Eredj, mondta neki, pihend ki magad, térj észhez! Az aztán később sokáig környékezgette, ahogy az lenni szokott, nagy ajándékokkal az udvaroncokat, hogy kieszközölje az újbóli kihallgatást, ám vissza nem hívták többé, hanem a király értésére adta, hogy menjen haza, és adja hírül urának, mást küldjön, olyat, aki tudja, mint kell követségben járni Így aztán, bár a király bőkezűségéhez mérten remek ajándékokkal látták el őt is, szégyenszemre haza kellett néki mennie. Mindezt, bár a jelenleg tárgyalt részhez kevés köze van, nem akartam mégsem elhallgatni.

Az udvar belső oldalán, a hegy lábánál, mely kissé magasabban fekszik, áll egy pompás kápolna, mozaikberakás borítja, mint nagyrészt a többi szobát is, van benne egy drága zeneszerszám, melyet a köznyelv orgonának nevez, néhány ezüstsíp díszíti, ezenkívül az Úr testének szentségtartója és három oltár, domborművekkel és képekkel, melyeket a legtisztább aranyozott alabástromból készítettek. Innen kelet felé két ágban nyúlnak a király remekbe készült aranymennyezetes termei. Az egyik úton a hosszú palotába lehet feljutni, efelett a hegy magasodik, a másikon le lehet menni a lentebb fekvő szobákhoz. A kis udvar közepén itt is forráskút emelkedik alabástromból, márványoszlopos fedett oszlopcsarnok köríti, ez védelmet nyújt a nyári napsugarak lángja ellen. Ezután a szobák észak felé fordulnak, végül nyugat felé térnek vissza. Ablakuk mindenütt a széles mederben haladó Dunára nyílik, s ez a kitekintőnek nagy szépséget mutat, különösen, hogy a Duna túlsó partján elterülő vidéken látható a német telepesek által lakott Nagymaros mezőváros is, felette messzire nyúló, nem túl magas hegy emelkedik, s szőlőkkel végig be van ültetve. Ezt a királyi palotát pompás fekvése mellett olyan drága épületek díszítik, hogy vitathatatlanul úgy tűnhet, sok királyság épületeit fölülmúlja. Sehol sem láttam a mai napig az általam bejárt királyságokban hasonló díszítésekkel épített szobákat. Csak egyedül Párizsban láttam, azon a helyen, melyet a nép a Parlament Udvarának nevez – itt folyik a törvénykezés, és itt intézik a király ügyeit –, egy olyan szobát, mely hasonlított ezekhez és a budai szobákhoz, mennyezetét aranyozott gerendákkal borították. A királyi palota felett, a lejtőin mindenfelé erdőkkel borított meredek hegy legfelső csúcsán látható, akár egy fészek, az igen erős fellegvár. Ennek élén ősi szokás szerint két férfi áll, akiket a királyság előkelői közül nem csupán a király döntése, hanem az egész ország választása alapján szemelnek ki. Itt őrzik a koronát, melyet mi szentnek nevezünk a privilégiumokkal és más királyi törvényekkel együtt. Ezeket mindenfelől falak zárják el. A két előkelőt a legnagyobb eskü köti, hogy a falakat feltörve a királyi diadémot ebből a fellegvárból csak úgy hozzák ki, ha az egész országnak és a királynak ez az egyhangú határozata, ez pedig csak akkor szokott megtörténni, ha királyt és királynét koronáznak. Ezek az előkelők állítanak két más várnagyot, kik egymást váltva teljes féléves időszakon át őrködnek a királyi diadém megóvásán, s ez idő teljes lejárta előtt fejvesztés terhe alatt nem mozdulhatnak a várból, amíg hivataltársuk fel nem váltja őket. A fellegvártól a hegy meredélyén fal ereszkedik le egy másik várhoz, amely szorosan a Duna hullámai mellett áll, ezt vízivárnak nevezik. Falaival a királyi palota oldalához kapcsolódó csodás pompájú kertet és magát a palotát köti össze a várossal, illetve erősíti."

[Oláh Miklós: Hungária, 6. fejezet, 1536.]

Az érdeklődőknek itt a palota hivatalos  oldala:

http://visegradmuzeum.hu/kiralyi-palota

Rekonstrukciós animáció a Youtube-on (de ugyanez látható a palota hivatalos honlapján is):