Vizsgaanyag a 8. osztályosok számára

A világ a 20-as és a 30-as években - fogalmak -
parlamenti demokrácia	olyan politikai rendszer, ahol többpártrendszer működik, szabad választásokat tartanak, s ahol a törvények alkotása a parlament kizárólagos joga és feladata.
gazdasági válság	a termelés jelentős visszaesése, amely általában súlyos munkanélküliséggel és/vagy pénzromlással (inflációval), az életszínvonal csökkenésével jár együtt.
nemzeti szocializmus	az I. Világháború után létrejött németországi ideológia, mely a nacionalizmust és a szocializmust kívánta elegyíteni. Kezdettől fogva jellemezte a fajelmélethez való ragaszkodás, az antiszeminizmus és a sovinizmus. Legfőbb képviselője Adolf Hitler és a Német Nemzeti Szocialista Munkáspárt.
fajelmélet	a különböző népek, nemzetek, emberfajták között  teljes és nem teljes értékűeket, magasabb és alacsonyabb rendűeket megkülönböztető elmélet.
antiszemitizmus	zsidóellenesség, zsidógyűlölet.
koncentrációs tábor	elsősorban politikai foglyok vagy származásuk miatt üldözöttek számára létrehozott táborok, ahol őrizték, illetve elpusztították az ide hurcoltakat.
egypártrendszer	egyetlen párt számára uralmára alapozott politikai rendszer.
sztálinizmus	Sztálin által 1924 és 1953 között a Szovjetunióban alkalmazott rendszer, mely a szocializmus építéséhez torz elemeket (személyi kultusz kialakítása; népirtás; koncepciós perek; tervgazdálkodás) rendelt hozzá. A sztálinizmusnak legalább 20 millió halálos áldozata van.
tervgazdálkodás	a gazdasági élet irányításának a szocialista államokban alkalmazott módszere. Előre meghatározott állami célok érdekében hoznak létre termelőeszközöket, adnak termelési feladatokat.
propaganda	eszmék, nézetek különféle eszközökkel való módszeres hirdetése, terjesztése  a társadalom minél szélesebb rétegében – pl. sajtó, rádió, televízió, film, élőszó, stb. útján
Magyarország a két világháború között - fogalmak-
őszirózsás forradalom	1918 októberében  lezajlott demokratikus fordulat Magyarországon (a katonák sapkájára tűzött virágáról kapta nevét).
tanácsköztársaság	szovjet-orosz mintára 1919-ben létrejött kommunista rendszerek átfogó neve.
konszolidáció	a hatalmi rend megszilárdulása a(z ellen)forradalmi, zűrzavaros periódusok után.
irredentizmus	nemzetiségi vagy történelmi érvek alapján más államok területének megszerzésére vagy visszaszerzésére törekedő nacionalista mozgalom.
A második világháború - fogalmak-
totális háború	a harci cselekmények három területen (földön, vízen, levegőben) összehangoltan és koncentráltan folynak. A háború nemcsak a frontokra, hanem a hátországokra is kiterjed a polgári lakosság megfélemlítésével.
hadigazdaság	az a gazdálkodási állapot, amikor a termelés minden elemét a háborúnak, illetve a hadsereg igényeinek rendelnek alá.
gettó	eredetileg a zsidók számára kizárólagos lakhelyül kijelölt városrész a középkorban. Az 1930-as években ismét gettókba kényszerítették a zsidó lakosságot.
deportálás	az állam biztonsága szempontjából veszélyesnek ítélt elemek gyűjtőtáborba, kényszerlakhelyre történő szállítása.
munkaszolgálat	valamilyen szempontból fegyveres szolgálatra megbízhatatlannak minősített személyek katonai célokra valófelhasználása.
holokauszt	az európai zsidóság tömeges megsemmisítésére alkalmazott történelmi műszó. Jelentése teljesen elégő áldozat. Holokauszt alatt nem csak a zsidók, hanem más népek (cigány, lengyel, szerb, stb) és kisebbségek (homoszexuálisok) megsemmisítését is értjük.
hintapolitika	két ellenséges nagyhatalom között a függetlenség fenntartása érdekében folytatott ingadozó, lavírozó politika.
nyilasok	a magyar nácik közismert, rövid megnevezése (a Nyilaskeresztes Pártból).
partizán	az idegen megszállók, illetve a velük együttműködő kollaboránsok ellen folytatott fegyveres harc résztvevői.
antifasiszta ellenállás	a szélsőjobboldali erők elleni fegyveres vagy más jellegű harc, különösen a második világháború idején.
háborús bűnös	olyan személy, aki harcok vagy háborúk során súlyosan megsérti a polgári lakosság vagy a hadi foglyok emberi jogait, rémtetteket követ el, illetve felelőssé tehető a háború kirobbanásáért.
Magyarország története napjainkig - fogalmak -
hidegháború	a Szovjetunió és az USA politikai-hatalmi és gazdasági harca 1947 és 1989 között, amely fegyverkezési versennyel társult.
pártállam	A (kommunista) párt és az állam összefonódása, illetve az állami szervek párt alá rendelése a Szovjetunióban és más kommunista államokban.
kollektivizálás	a termőföld szövetkezetesítése, közös használatba való vonása. A kommnista agrárpolitika jellemző vonása. Nem jelenti a földek államosítását!

A világ a 20-as és a 30-as években - évszámok -
1929-1933	a nagy gazdasági világválság
1938 (szeptember)	müncheni konferencia
Magyarország a két világháború között
1918 (október 31.)	Az őszirózsás forradalom
1919 (március-augusztus)	A magyarországi Tanácsköztársaság ideje
1920 (június 4.)	A trianoni békeszerződés aláírása
A második világháború
1939 (szeptember 1.)	A második világháború kitörése
1941 (június)	Magyarország belép a második világháborúba
1944. március 19.	Magyarország német megszállása
1944. október 15.	Horthy Miklós sikertelen kiugrási kísérlete – a nyilas hatalomátvétel
1945. május 9.	Németország feltétel nélküli fegyverletétele
1945. szeptember 2.	Japán kapitulációja – a második világháború vége
Magyarország története napjainkig
1945 (április)	A német megszállás vége – szovjet megszállás kezdete
1948	A kommunisták átveszik Magyarországon a hatalmat
1956. október 23.	Kommunista rendszer megreformálásáért kitört a forradalom Budapesten
1989-1990.	A rendszerváltás évei

Vizsgaanyag 7. osztályosok számára

Kronológia
1740-1780	Mária Terézia uralkodása
1780-1790	II. József uralkodása
1830-1848	A reformkor Magyarországon
1848. március 15.	Forradalom Pest-Budán
1849. április 2-6.	A dicsőséges tavaszi hadjárat fénypontjai: Hatvan-Tápióbicske-Isaszeg
1849. április 10.	Váci csata
1849. október 6.	A szabadságharc tizenhárom főtisztjének kivégzése Aradon és gr. Batthyány Lajos miniszterelnök kivégzése Pest-Budán
1867	A kiegyezés megkötése
1867-1916	I. Ferenc József uralkodása

A polgári átalakulás kora - fogalmak –
ipari forradalom	a 18. század végén kezdődő gazdasági átalakulás, amelynek során megjelentek a gépek, kialakultak a gyárak.
mezőgazdasági forradalom	a 18. századi Angliában zajló folyamat, amelynek során a mezőgazdasági termelés gyökeresen átalakult. A társadalom egyre kisebb része termelte meg a szükséges élelmiszert.
vetésforgó	az őszi és tavaszi gabona mellett takarmánynövényeket (pl. lucernát) termesztettek a korábbi ugaron. Ez lehetővé tette az istállózó állattenyésztés fejlődését.
gyár	gépeket alkalmazó, nagy tömegű árut előállító üzem.
vállalkozó	egy gazdasági vállalkozást irányító, abban részt vevő személy.
haszon	a gazdasági tevékenységből származó nyereség.
tőkés	a termelőeszközök tulajdonosa, aki bérmunkásokat alkalmaz. Azért fektet be pénzt (tőkét) a vállalkozásba, hogy haszonra tegyen szert.
bérmunkás	olyan fizikai munkát végző személy, aki a ledolgozott munkaórákért fizetést kap.
kapitalizmus	a termelőeszközök magántulajdonán alapuló társadalmi, gazdasági rendszer.
Képek a 18. századi Magyarországról - fogalmak -
Pragmatica Sanctio	az a törvény, amely a Habsburg-ház trónörökösödési jogát a leányágra is kiterjesztette.
betelepítés	emberek szervezett beköltöztetése valamely országba.
bevándorlás	emberek beköltözése egy országba letelepedés céljából.
úrbérrendezés	a jobbágy szolgáltatásainak rögzítése Mária Terézia 1767-es rendeletével.
állandó hadsereg	az államnak folyamatosan, békeidőben is fenntartott fegyveres ereje.
vallási türelem	annak elfogadása, hogy mindenki szabadon követhet bármilyen vallást.
államnyelv	egy adott országban a törvényhozásban, a bíráskodásban, a közigazgatásban és az oktatásban kötelezően használt egyetlen nyelv.
oktatáspolitika	az állam iskolai oktatással kapcsolatos terveinek, intézkedéseinek összessége.
A polgárosodás kezdetei Magyarországon - fogalmak –
reformkor	az 1848-as forradalom előtti időszak, amikor a polgári átalakulást törvényes változtatásokkal kívánták elérni Magyarországon.
országgyűlés	választott képviselőkből álló törvényhozó szerv.
arisztokrácia	a társadalom felső rétege, a nagybirtokosok alkotják.
alsótábla	a magyar rendi országgyűlés azon része, ahol a vármegyei követek és a városok képviselői üléseztek.
felsőtábla	a magyar rendi országgyűlés része, amelynek a főpapok és a főurak voltak tagjai.
nyelvújítás	a 18. század végén 19. század elején zajló szellemi mozgalom, amelynek célja a magyar nyelv változatosabbá és hajlékonyabbá tétele.
közteherviselés	az adók mindenkire kiterjedő arányos kivetése.
örökváltság	a jobbágy mentesítése „örök időkre” a földesúri szolgáltatások alól egy pénzösszeggel. Ezt követően a telek is a jobbágy tulajdonába kerül.
zsellér	legfeljebb 1/8-ad telekrésszel rendelkező szegény jobbágy. A zsellérek jelentős részének egyáltalán nem volt földje.
nyilvánosság	a közvéleményt képviselő közösség, valaminek a közösség számára általános ismerte.
cenzúra	olyan hivatal vagy intézmény, amely ellenőrzi a sajtótermékek, a filmek, vagy az egyéb kulturális termékek tartalmát, hogy azok megfelelnek-e a fennálló politikai hatalom érdekeinek.
sajtószabadság	a könyvekben, újságokban a szabad véleménynyilvánítás joga, a cenzúra hiánya.
választó jog	az állam polgárai számára biztosított  lehetőség, hogy szavazatukkal döntsenek az országgyűlés és egyéb képviseleti testületek tagjainak kijelölésében.
felelős kormány	a miniszterelnök és a miniszterek az országgyűléstől kapják megbízatásukat, és működésükről neki tartoznak beszámolni.
jobbágyfelszabadítás	a földesúrnak járó szolgáltatásoknak és a jobbágy személyi függésének a törvényes megszüntetése.
nemzetiség	egy országon belül kisebbségben élő, nem a többség nyelvét beszélő népcsoport.
nemzetőrség	a forradalmak idején a polgárokból toborzott önkéntes fegyveres alakulat.
honvédség	1848 óta az állandó magyar hadsereg elnevezése.
trónfosztás	olyan törvény, amellyel egy uralkodó minden jogkörét elveszik.
Nemzetállamok kora - fogalmak -
géprombolás	kézműipari dolgozók erőszakos megmozdulásai a 19. század elején Angliában és Franciaországban. Egyes munkások a gépek alkalmazásában látták nyomoruk fő okát.
sztrájk	szervezett, tömeges munkabeszüntetés. Béremelés, jobb munkafeltételek, vagy politikai célok elérése érdekében indítják.
szakszervezet	a munkások szakmák szerinti érdekvédelmi szervezete.
általános választójog	minden állampolgárra feltétel nélkül kiterjedő szavazati jog.
anarchizmus	politikai irányzat, amely az állam és intézményei megszüntetésére irányul. Céljaik eléréséhez gyakran erőszakos eszközökhöz folyamodnak.
marxizmus-szocializmus	a társadalmi egyenlőtlenségeket a magántulajdonból eredeztető politikai eszme, amelynek célja a magántulajdon megszüntetése és a hatalom forradalmi úton való átvétele.
szociáldemokrácia	a marxizmusból kialakult politikai irányzat. Követői békés úton, a parlamenti többség megszerzésével akartak hatalomra kerülni.
A dualizmus kora - fogalmak –
passzív ellenállás	az 1848-49-es szabadságharc leverése után a társadalom felsőbb rétegeit jellemezte, hogy a közügyektől visszavonult, a hatósági rendelkezéseket nem tartotta be, adót nem fizetett, stb. Ezzel tiltakoztak a fennálló rend ellen.
emigráció	azoknak a személyeknek az összessége, akik – főleg politikai okokból – elhagyták hazájukat (pl. 1849-ben Kossuth Lajos)
kiegyezés	az a megállapodás, amelynek értelmében Ausztria és Magyarország 1867-ben egy új típusú, kétközpontú (dualista) államot hozott létre.
közös ügyek	azok a minisztériumok, amelyek az Osztrák-Magyar Monarchiában a két országot összetartották.
polgárosodás	a polgári értékrend térhódítása a gazdasági, politikai és kulturális életben.

Segédanyag Róma történetéhez

- fogalmak -

patrícius              az ókori római társadalom előkelő nemzetségének tagja.

plebejus        az ókori római társadalomban az elszegényedett nemzetségtagokból és betelepedettekből kialakult réteg tagja.

konzul                   Róma élén álló, évente választott két fő tisztségviselő.

néptribunus       a plebejusok érdekeit védő választott tisztségviselő az ókori Rómában.

szenátus              a legfőbb hatalommal rendelkező testület az ókori Rómában, a köztársaság korában irányította a várost.

provincia             római alávetett tartomány az ókorban.

veterán            kiszolgált katona az ókori római hadseregben, aki leszerelés után földet, pénzt kapott.

legio                       a római hadsereg legnagyobb önálló egysége. Létszáma 6000 fő volt.

helytartó       a római provinciák élére kiküldött állami megbízott, aki általában már konzulviselt férfi volt. Ő képviselte ott a legfőbb római hatalmat.

limes                      a Római Birodalom védelmi rendszerrel megerősített határa.

amfiteátrum  kör alakú épület az ókori rómaiaknál; a gladiátor-és állatviadalok megtartására szolgált. Leghíresebb amfiteátrum a római Colosseum.

barbár                   a rómaiak a határaikon túl élőket nevezték így.

villa               a vidéki nagybirtok központja a római korban, amely a legkülönfélébb építészeti kellékekkel el volt látva (padlófűtés, hideg-meleg medence, stb.)

evangélium     görög szó, jelentése örömhír. Krisztus életének, halálának és feltámadásának története, illetve az ezt elbeszélő bibliai könyvek neve.

apostol               Jézus 12 tanítványának elnevezése, őket választotta ki a hit terjesztésére.

vértanú              a hitük mellett kiálló keresztények, akiket a császári hatalom kivégeztetett. Őket más szóval mártíroknak nevezzük.

püspök              az egyházmegye főpapja és felügyelője a keresztény egyházban. Az ókorban egy-egy városközösség élén állt püspök.

államvallás      olyan vallás, amelyet az állam előnyökben részesít a többivel szemben.

népvándorlás Ázsiából kiinduló, Európát érintő nyugati irányú népmozgás, amelynek során a vándorló népek új hazát kerestek maguknak.

- nevek -

Romulus                      Róma mondabeli alapítója, Mars isten egyik fia. Nevéhez köthető a város benépesítésének mondája is.

Remus                          Romulus ikertestvére. Miután a jóslatok alapján testvére nyert jogot a város alapítására, a városfalak kigúnyolása miatt megölték.

Hannibál                      pun hadvezér, a második pun háború egyik vezetője. Nevéhez számos itáliai győzelem köthető, mégsem tudta kiaknázni a lehetőséget, s végül Kr. e. 202-ben Záma mellett legyőzte P. Cornelius Scipio.

Scipio                          római hadvezér a Kr. e. 3. században. A második pun háborúban Hannibál legfőbb ellenfele. A zámai győzelem után a punok legyőzése miatt a szenátus az Africanus melléknevet adományozta neki.

Spartacus                     trák katona, majd gladiátor a Kr. e. 1. században. A legnagyobb római rabszolgafelkelés vezetője. A felkelés végén a Via Appián feszítették keresztre több ezer társával.

Julius Caesar              római államférfi és hadvezér a Kr. e. 1. században. Gallia meghódítása mellett a legnagyobb polgárháború is az ő nevéhez köthető. Diktátori címe miatt Kr. e. 44-ben orvul megölték.

Marcus Antonius        római hadvezér a Kr. e. 1. században. Julius Caesar halálának egyik megbosszulója. A birodalom keleti felében vívott háborúkat, majd Augustusszal való összetűzése után Egyiptomban öngyilkos lett.

Augustus                      római államférfi, az első római császár (Kr. e. 27-Kr. u. 14.). A római béke és a császári jogkör kialakítója. Uralma alatt hódították meg Pannóniát is.

Neró                              római császár a Kr. u. 1. században. Főként őrült voltáról és kicsapongásairól hírhedt uralkodó. Nevéhez köthető az első nagy keresztényüldözés is.

Trajanus                       római császár a Kr. u. 1-2. század fordulóján. Uralkodása alatt érte el a birodalom a legnagyobb kiterjedését.

Livius                            római történetíró a Kr. e. 1. században. 152 könyvben írta meg a rómaiak történetét a város alapításától kezdve koráig. Fontos forrás a korról.

Tacitus                          római történetíró a Kr. u. 1. század végén. Augustus uralkodásától Neró haláláig számol be a császárság történéseiről.

József                            Jézus Krisztus apja.

Mária                            Jézus Krisztus édesanyja.

Heródes                        Júdea királya Jézus Krisztus születésekor. Ő rendelte el a betlehemi gyermekmészárlást, melynek hírére József és Mária a kis Jézussal elmenekültek Egyiptomba.

Jézus                             a Megváltó. Augustus és Tiberius császár uralkodása alatt Júdeában tevékenykedő tanító, akit később a kereszténység nagy tisztelettel övezett.

Szt. Péter                      Krisztus első „helytartója”, tanításának örököse, a 12 apostol egyike. A keresztény hagyomány őt tartja az első pápának is.

Szt. Pál                          zsidó származású római polgár a Kr. u. 1. században. A keresztények üldözése után egy jelenés hatására a keresztények egyik apostolává vált. Alakjához köthető az egyház tényleges megalakulása és pogányok közt való terjedése.

Diocletianus                Kr. u. 3-4. század fordulóján uralkodó császár. A birodalom 3. századi válságát a társcsászárság és más újítások bevezetésével oldotta meg. Személyéhez köthető az egyik legnagyobb keresztényüldözés is.

Constantinus               Kr. u. 4. század elején uralkodó császár. Kr. u. 313-ban engedélyezte a keresztényeknek is a szabad vallásgyakorlatot. Új birodalmi fővárost is alkotott Keleten (Konstantinápoly), élete végén maga is keresztény lett.

Attila                             hun uralkodó a Kr. u. 5. században, az „Isten ostora”. Alatta érte el a Hun Birodalom a tetőpontját, s az 5. század közepén folyamatosan zaklatta a nyugati birodalomrészt. Halála után birodalma szétesett.

- évszámok -

Kr. e. 753.                      Róma alapítása

Kr. e. 510.                      A köztársaság kor kezdete Rómában

Kr. e. 218-202.              A II. pun háború

Kr. e. 44.                        Julius Caesar meggyilkolása

Kr. e. 27 – Kr. u. 14.     Augustus császársága

Kr. u. 313.                     a milánói ediktum – Constantinus császár engedélyezi a keresztény vallásgyakorlatot

Kr. u. 395.                     a birodalom két részre bontása

Kr. u. 476.                     a nyugati birodalomrész felbomlásának kezdete – az ókor vége

Fogalmak Magyarország az újkor kezdetén c. témához

fejedelem: Általában monarchikus rendszerű államok élén álló uralkodó. Erdély uralkodói a 16-17. században.

végvárak: határ menti erődítmények. A Délvidéken Ozorai Pipó kezdte el kiépíteni a végvár rendszert a 15. században, s a török támadás kivédésére a 16-17. századi Magyarországon tovább fejlesztettek.

országgyűlés: törvényhozó testület. Kezdetben az időnként összehívott királyi tanács, utóbb a katonaságot és adókat megszavazó szerv. Az újkori Magyarországon az országgyűlés helye Pozsony.

Udvari Haditanács: a Habsburg Birodalom hadügyeit intéző központi szerv a 16-19. században. Nagy szerepet játszott a 16-17. századi török ellenes harcokban a végvári rendszer fenntartásában.

nádor: a király után a legmagasabb tisztség a középkori Magyarországon, a legmagasabb főméltóságok egyike.

robot: a földesúr háztartásában (majorság) és birtokán a jobbágyok által földesúri járadékként ingyen végzett munka.

gyermekadó: a janicsárok utánpótlásának biztosítására az oszmán-török állam időnként a meghódított területekről az arra alkalmas keresztény gyermekeket összegyűjtötte. Ez a szokás Magyarországon nem terjedt el.

fejadó (haradzs): a felnőtt nem-muszlim férfiaktól szedett fejadó, amelyet azok a muszlim államtól élvezett védelemért fizettek.

kettős adózás: a török korban kialakult gyakorlat, mely során a hódoltsági falvaktól gyakran a magyar és török hatóságok is beszedték az adót.

pasa (basa): a 15. századtól a vilajetek élén álló kormányzó a Török Birodalomban.

vilajet: a Török Birodalom legnagyobb területi-közigazgatási egysége, tartománya. Egy vilajet több szandzsákra bomlott. Élén a pasa állt.

szandzsák: kisebb területi-közigazgatási egység a Török Birodalomban. Élén a bég állt.

janicsár: könnyűfegyverzetű oszmán-török gyalogos katona. Kezdetben a szultán testőrségét alkották, majd a várak védelmében játszottak nagy szerepet.

szpáhi: katonai szolgálataiért adománybirtokkal javadalmazott lovas katona a Török Birodalomban.

hajdú: a 15. század végétől a nyugati irányú magyar marhakereskedelem fejlődésével megjelent fegyveres állathajtók. A török megjelenésével fegyveres szabadcsapatokba szerveződve csatlakoztak a hadseregekhez.

evangélikus: a reformáció lutheri irányzatát követő protestáns felekezet.

református: a reformáció kálvini irányzatát követő protestáns felekezet.

Segédanyag a második világháborúhoz 2.

- Személyek -

Hitler, Adolf: Már az első világháborúban is részt vett. 1920-ban sikertelen puccskísérlet után bebörtönözték, ahol megírja fő művét a Mein Kampfot. 1925-ben belépett a németországi Nemzetszocialista Munkáspártba. 1933-ban német kancellár lett. 1945. ápr. 30-án öngyilkos lett.

Churchill, Winston: Angol konzervatív politikus, író. Részt vett az angol-búr háborúban. Az első világháborúban az Admiralitás első lordja. A bolsevizmus elszánt ellensége. 1940 májusában őt nevezik ki Anglia miniszterelnökévé. Későbbi írói munkásságáért Nobel-díjat kapott.

de Gaulle, Charles: Francia katona, politikusa Francia Köztársaság 18. elnöke. A II. világháborúban, a francia nemzeti-függetlenségi ellenállás feltétlen híveként szervezte és irányította a francia ellenállási mozgalmat. Személyisége a szabad Franciaországot szimbolizálta.

Attlee, Clement: Brit politikus. 1935 és 1955 között a Munkáspárt vezetője. 1940-től a háborús kabinet tagja, 1942-től miniszterelnök-helyettes. 1945-ben pártja legyőzi a konzervatívokat, a potsdami konferencián „felváltja” Churchillt, és 1951-ig ő a miniszterelnök, jobboldali reformista politikával.

Roosevelt, Franklin Delano: Amerikai politikus, az USA 32. miniszterelnöke. 1928-tól New York kormányzója volt, majd 1932-ben demokrata jelöltként miniszterelnök lett 1932-ben: ekkor New Deal nevű politikájával az USA gazdasági válságból való kilábalását tűzte ki célul. Egymásután négyszer választották miniszterelnökké, s a háború vége előtt 1945 áprilisában elhunyt.

Truman, Harry: Amerikai politikus, az USA 33. elnöke. Roosevelt halála után folytatta annak gazdaságpolitikáját. Felelősséget vállalt a Japán elleni atomtámadásért. Elnöksége a világháború utánra esik.

Mussolini, Benito: Tanító, olasz fasiszta politikus. 1900-1912 között az Olasz Szocialista Párt tagja, majd 1921-ben létrehozta a Nemzeti Fasiszta Pártot. 1922-ben olasz miniszterelnök lett. 1933 után folyamatosan közeledett a náci Németországhoz, majd belesodorta Olaszországot a II. világháborúba. 1943-ban letartóztatták, ahonnan megszöktették, de 1945-ben megölték.

Sztálin, Joszip Visszarionovics Dzsugasvili: Szovjet kommunista politikus. 1917-23 között nemzetiségügyi főbiztos, majd 1924-től a SzKP főtitkára. A 30-as években személyi kultusza mellett csak a terror nőtt jobban és a szegénység. 1935 után koncepciós perek sorozatával lefejezte a hadsereg vezérkarát és a kommunista pártot is. Rendszerének több tízmillió áldozata van. 1953-ban halt meg.

Horthy Miklós: Magyarország kormányzója 1920 és1944 között. Szovjetellenesség és revízió jellemzi politikáját, melynek köszönhetően Németország oldalán köt ki az ország a világháborúban. 1944-es kiugrási kísérlet után lemondatják, majd Portugáliába menekült.

Kállay Miklós báró: Konzervatív magyar polgári politikus. 1921-29 között Szabolcs és Ung vármegye főispánja. 1935-ben visszavonult a politikai közéletből, ám 1942-től miniszterelnökké nevezte ki. A németek mellett folytatta az ország a harcot, de nyugati hatalmakkal folytatott tárgyalásokat. 1944-ben a németek letartóztatták, majd Dachauba szállították.

Szálasi Ferenc: Magyar vezérkari tiszt, a magyarországi nyilaskeresztes mozgalom vezetője. 1937-ben létrehozta a Magyar Nemzetszocialista Pártot. Többször letartóztatták, ám az 1944-es német megszállás során politikai vezető szerepre tett szert. 1944. októberében az ország miniszterelnöke lett. 1945-ben elmenekült Németországba, de az amerikaiak kiadták Magyarországnak. 1946-ban kivégezték.

Teleki Pál gróf: Polgári politikus, egyetemi tanár, miniszterelnök. Első elnöksége 1920-21 közé esett, majd a Magyar Királyi Térképészeti Intézet vezetője, a 30-as években főcserkész. Politikáját a konzervativizmus és az angol-szász politika iránti elkötelezettség jellemezte. 1939-ben ismét miniszterelnökké nevezik ki. 1941 áprilisában a jugoszláv támadás tervét ellenezve öngyilkos lett.