 |
| Kőrösi Csoma Sándor |
Éveken át tervszerűen készült ázsiai útjára, elhatározott terve volt, hogy az ott lakó magyarokat felkutatja. Először itthon tanult, majd Németországba ment, ott tanulmányozta a keleti nyelveket, és megtanult angolul is. 1819-ben pedig könnyű ruhában, kezében egy bottal, vállán kis batyuval gyalog elindult a Himalája felé!
Milyen expedíciót szerelnek fel a gazdag országok, ha ezt a tájat kutatják! Hány szakértő, mennyi költség, micsoda előkészület kell ahhoz!
Kőrösi Csoma Sándor egyedül, pénz nélkül vállalkozott olyan útra, amelyet más országban még csoportosan, jó felszereléssel, sok pénzzel is csak a legbátrabbak mernek megkockáztatni.
Tizenkét hónapi vándorlás után érkezett Teheránba, Perzsia fővárosába. Az angol kirendeltségnél jelentkezett, de a katonatisztek először gyanúsnak találták, kémnek, kalandornak gondolták, annyira hihetetlennek látszott a vállalkozása. Amikor aztán meggyőződtek róla, hogy felkészült tudós áll előttük, segélyt juttattak neki.
Csoma elfogadta a segélyt, de ez már kötelezte is. Az angol tisztek kérésére a tibeti nyelvet kezdte tanulmányozni, mielőtt a magyarok felkutatására indult volna. A zanglai, majd a kanami buddhista kolostorban tanult, tudós lámák, tibeti papok csekély összegért vállalták a tanítását.
A Himalája vidékének kolostorai kezdetleges épületek, nincsen kéménykürtőjük, ezért ha tüzet gyújtanak a padlón, olyan füst támad, hogy az ott lakók csak a padlón fekve tartózkodnak a helyiségben. Kőrösi Csoma Sándor olvasni akart, ezért nem gyújtott tüzet, hanem tetőtől talpig báránybőrbe burkolózott, és még a könyv lapozása is gondot okozott, akkora volt a hideg. Télen a nagy hó miatt sokszor napokig ki se tudtak lépni a helyiségből, ott töltötték az egész napot tűz és világítóeszköz nélkül. Hárman éltek a kis helyiségben, a láma, annak szolgája és Kőrösi Csoma Sándor. Amikor besötétedett, lefeküdtek a helyiség kövezetére, ott aludtak.
Dr. Gérard, az első orvos-utazó azon a tájon, felkereste Csomát, és elbámult a kutató bátorságán, kitartásán.
„A hideg itt nagyon kemény, és ő egész télen át írásainál ülve, tetőtől talpig gyapjúholmiba burkolózva, reggeltől estig dolgozott pihenés és melegítő tűz nélkül. Munkáját csak igénytelen étkezése szakítja meg, ez mindig zsíros teából áll."
A zsíros tea tatár módra készül, inkább leves, mint tea, mert sót és vajat tartalmaz, ez benne a táplálék, amely a hidegben ellenállóvá teszi a szervezetet.
Gérard doktor rizst és cukrot kínál Csomának, majd egy meleg köpenyt ajánl fel, hogy szükségét enyhítse.
Csoma azonban mindent visszautasít.
Azt mondja az orvosnak:
- Köszönöm szívességét, de csak közpénzből származó segítséget veszek el, mert azt kamatostul visszafizethetem. Magánszemélytől semmit se fogadok el, mert annak nincs mit adnom.
Ilyen körülmények között dolgozott, és kitűnő eredményt én el. Háromszázhuszonhét hatalmas kötetet tanulmányozott át, ezek tartalmazzák a tibeti tudomány és vallás alapját. Összegyűjtött és megmagyarázott negyvenezer tibeti szót, elkészítette a tibeti nyelv nyelvtanát.
Amikor művei megjelentek, új útra készült: most már az ázsiai magyarok felkutatására indult. Közép-Ázsia felé tartott, nem riadt vissza a hatalmas hegyektől, az út veszélyeitől.
Négyszáz kilométert tett meg gyalog. Amikor a terai mocsarak mellett haladt el, fertőzést kapott, és Darjeelingbe már lázasan érkezett. Lázálmában is mindig terveiről beszélt, képzelete az ázsiai magyarok közé repítette. Bármilyen gondosan ápolták, a halál elragadta. Ott nyugszik a Himalája tövében, sírjára az Ázsiai Társaság, amelynek tiszteletbeli tagja volt, emlékoszlopot állított.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése