Aranyforint: firenzei mintára Magyarországon forgalomba
hozott aranypénz. I. Károly vezette be 1325-ben.
Árumegállítói
jog: egyes kiváltságos
városok joga arra, hogy a területükön áthaladó idegen kereskedőket
feltartóztatva a város piacán áruik kirakodására kényszerítsék.
Bandérium: valamely főúr zászlaja alatt szolgáló és
hadba vonuló katonai alakulat a középkori Magyarországon.
Báró: országos főméltóságot betöltő nagybirtokos
a 13-15. századi Magyarországon.
Céh: azonos mesterségben dolgozó kézművesek,
iparosok érdekvédelmi szervezete a középkorban.
Kilenced: jobbágyok által a földesúrnak fizetendő
adó, mely a bor- és gabonatermésnek 1/10-ed részére vonatkozott. I. Nagy Lajos rendelte el fizetését.
Kormányzó: az ország egészének politikai-katonai
irányításával megbízott, az uralkodót képviselő ideiglenes államfő.
Nádor: a király után a legmagasabb tisztség a
középkori Magyarországon, a legmagasabb főméltóságok egyike.
Ősiség: nemesi szokásjog, mely szerint a család
kihalása esetén a nemzetségi ős más leszármazottai örökölték az elhaltak
vagyonát. I. Nagy Lajos vezette be ezt a szokásjogot.
Pallosjog: halálbüntetés kiszabásának joga a
középkorban. A földesúr saját földjén saját jobbágyai fölött ítélkezhetett.
Szabad
királyi város: a király
tulajdonába tartozó, széles jogokkal rendelkező település a középkori
Magyarországon.
Úriszék: a földesúr jobbágyai, cselédei fölött
mindenféle ügyben ítélkező földesúri bíróság.
Vajda: hadvezér, katonai vezető, az Erdélyt
kormányzó királyi megbízott címe az Árpád-kortól a 16. századig.
Végvár: határmenti erődítmény a középkori Magyarországon,
melyet a Délvidéken Ozorai Pipó kezdett el kiépíteni a 15. században.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése