A keresztes hadjáratokról

A Földközi-tenger keleti partvidékén található Jeru­zsálem városa. Ezt a helyet három vallás hívei tartják szent helynek. Itt állt a jeruzsálemi templom, amely ókori zsidó vallási központ volt. A keresztények számára Jeruzsálem Jézus Krisztus halálának és feltámadásának színhelye. Végül az iszlám sze­rint Mohamed próféta Jeruzsálemből szállt az égbe. A várost és Jézus Krisztus szülőföldjét, Palesztinát a mohamedán szeldzsuk-törökök birtokolták, akik a 11. században már-már Bizáncra is kiterjesztették uralmukat. 1071-ben Manzikertnél döntő vereséget mértek a bizanci császár seregeire.

Ahogy a keleti kereszténység veszélybekerült, II. Orbán pápa (1088-1099) fölemelte szavát: „Múlhatatlan, hogy Keleten élő testvéreinknek el ne vi­gyük igen sebesen az oly gyakorta megígért és annyira sürgősen szükséges segítséget...”

A keleti kereszténység „megsegítésében” benne foglaltatott a mohamedánok által a 7. században elfoglalt Palesztina visszaszerzése is. 1095-ben, a clermont-i [klermon] zsinaton a keresztes hadjáratot meghirdető pápa nem fukarkodott az ígéretekkel: „Ha azok, akik oda levonulván, életüket vesztik az utazás közben, szárazon avagy vízen vagy a pogá­nyok elleni csatában, akkor azon órában megbocsáttatnak a bűneik, ezt én Isten hatalmánál fogva, amely rám van ruházva, szavatolom...”

Keresztes államok (forrás: SH Atlasz)

A pápai buzdítás visszhangot talált a nemesség körében, s egy nagy hatású szónok, Remete Péter (Pierre d'Amiens) a parasztok és a városi szegény­ség lelkesedését is felgyújtotta. A szegényebb réte­gek a gyenge termés okozta éhínségek, a pusztító járványok elől is menekültek, amikor keresztesnek álltak, és fölvarrták ruhájukra a szövetből összefér­celt keresztet. Az itáliai kereskedők, akik a keresz­tesek tengeri szállításáért, felfegyverzéséért busás hasznot reméltek, szintén a keresztes háborúk ügye mellé álltak.

Az első keresztes had 1096 nyarán indult el, Boullion Gottfried [bujon gotfrid] vezetésével. A francia és német kereszteseknek 1099-ben sikerült elfoglalniuk Jeruzsálemet. Az elfoglalt területen több, hűbéri berendezkedésen alapuló keresztes ál­lamot is létrehoztak, ám ezeket állandóan támadták a mohamedánok. Ezért újabb és újabb hadjáratok indultak Európából Kelet felé, ám a keresztények szentföldi hatalmának állandósítása kudarcot val­lott. A mohamedán Egyiptom keménykezű szultán­ja, Szaladdin 1187-ben még Jeruzsálemet is vissza­foglalta.

A keresztes államokban jöttek létre az egyházi lovag­rendek. Titokzatos szertartásaik, s később szerzett óriási vagyonuk a mai ember fantáziáját is megmozgatja. Tulaj­donképpen betegápolásra, a zarándokok védelmére és papi feladatok ellátására vállalkozó katonai szerzetesren­dek voltak. Tagjaik lovagok, akik szerzetesi fogadalmat is tettek.

A templomosok rendje 1118-ban alakult, főleg francia lovagokból. Elsősorban a szent helyek őrzését és a za­rándokok fegyveres védelmét vállalták. Jellegzetes öltö­zetük volt a fehér köpeny, vörös kereszttel. A johanniták, vagy ispotályosok rendje 1120-ban keletkezett, egy be­tegápoló szerzetesrend átalakulásával. Továbbra is be­tegápolással foglalkoztak. Jellegzetes öltözetük volt a fe­kete vagy piros köpeny, fehér kereszttel. A német lovag­rend hasonlított a templomosok rendjéhez, ám ezt a Szentföldön harcoló német lovagok alapították 1198-ban. Jellegzetes öltözetük volt a fehér köpeny, fekete kereszttel.

A kereszteseket mindinkább csak a nyereségvágy hajtotta. A hadműveletek elsősorban a velencei kereskedők érdekeit szolgálták, akik a bizánci keres­kedelem letörését tűzték ki célul. A negyedik keresztes hadjárat már nem a Szentföldre, hanem Konstantinápoly falai ellen irányult. A város bevé­tele után itt is nyugat-európai mintájú hűbéri állam alakult: a rövid ideig fennálló Latin Császárság (1204-1261).

1212-ben a vallásos elvakultság gyászos esemé­nyek előidézője lett. A Rajna vidékén és Franciaországban sok ezer gyermek gyűlt össze. A kisko­rúak vezére, egy István nevű fiú és a felnőtt szer­vezők meg voltak győződve arról, hogy az Isten által különösen szeretett, ártatlan, bűntelen gyerekek - Isten segítségével, fegyvertelenül - képesek lesznek fölszabadítani Palesztinát. Kérdéses, hogy a gyerekek közül bárki is eljutott a Szentföldre. A többség útközben pusztult el, sokukat rabszol­gának adták el.

A keresztes hadjáratok nem érték el céljukat. A nyugatiaknak nem sikerült megvetniük a lá­bukat Keleten. A keresztények viszont megis­merték az iszlám világot. Új erőre kapott a Ke­lettel folytatott kereskedelem. Több keleti nö­vény (őszibarack, görögdinnye, citrom) a keres­kedelem nyomán ekkor talált otthonra Európá­ban

[Szabó Péter: Történelem II. Bp., NTK, 2000. 13-14. o.]

Az utóbbi évtizedek egyik filmes kasszasikere a második keresztes hadjárat előzményeit dolgozza fel. Íme egy rövid részlet a Mennyei királyság c. filmből: