Japán modernizációja

Meidzsi tenno - a reformkorszak császára

1868-ban egy csoport politikus hozzákezdett Japán modernizálásához. A cél a nyugati befolyás és gyarmatosítás elkerülése volt, amit csak az ország radikális modernizációja biztosíthatott. Új alkotmányt vezettek be, megreformálták a jogrendszert. Az iskolarendszer olyan iramban fejlődött, hogy az ország a világ élvonalába került az írni-olvasni tudás terén. Naptárreformot hajtottak végre, megváltoztatták az öltözködési szokásokat. Modern bankrendszert hoztak létre. Az angol haditengerészet szakértőinek tanácsai alapján állították fel a korszerű japán flottát, a szárazföldi haderők modernizálását pedig a porosz vezérkar segítette. Japán tiszteket küldtek nyugati katonai és tengerészeti akadémiákra. Korszerű fegyvereket vásároltak külföldről, egyúttal megteremtették a hazai hadiipart is. Az állam szerepet vállalt az út-, vasút- és távíróhálózat kiépítésében, és támogatta a japán vállalkozásokat a vas- és acéltermelés, a hajóipar, valamint a textilgyártás fejlesztésében. Támogatták a kereskedelmi kivitelt, amely különösen a selyem- és textiláruk terén jelentősen nőtt. Egyenrangú feladatnak tartották az ország gazdasági és katonai-tengerészeti hatalommá válását.

(Paul Kennedy: A nagyhatalmak tündöklése és bukása)

[E korszakban játszódik Az utolsó szamuráj c. amerikai filmdráma Tom Cruise főszereplésével...]

Az orosz-japán háború

Japánok Port Arthurnál

Oroszország és Japán egyaránt érdekelt volt Kínában: mindkét ország szemet vetett Mandzsúriára és Port Arthur kikötőjére. A boxerlázadás leverése után mindkét terület az oroszok birtokába került, akik a hatalmas országot átszelő transz-szibériai vasútvonal kiépítésével igyekeztek megszilárdítani hatalmukat a Csendes-óceán partján. Japán azonban nem mondott le végleg ezekről a területekről, háborúra készült.

 Bár Kína ellen az európai hatalmak közösen léptek fel, arra mindegyikük ügyelt, nehogy valamelyik másik ország túlságosan megerősödjön. Angliát különösen Oroszország térnyerése nyugtalanította, ezért 1902-ben szerződést kötött Japánnal. Japán ezáltal korszerű fegyverekhez jutott, és nem kellett félnie attól, hogy Anglia beavatkozik egy esetleges orosz-japán háborúba.

Porth Arthur-i csata

Oroszország tudott a japánok háborús készülődéséről, de vezetői úgy ítélték meg, hogy háború esetén fölényes győzelmet arathatnak a lenézett ázsiaiak felett. Mivel a nyomorgó orosz munkások körében egyre nőtt az elégedetlenség, a cári kormány azt remélte, hogy egy győzelemmel záruló kisebb háború még javíthat is a közhangulaton. Az 1904-ben kitört háborúban azonban a korszerűen kiképzett és jól felszerelt japán flotta és hadsereg tengeren és szárazföldön egyaránt győzelmet aratott. Japán megszerezte Mandzsúriát, majd néhány évvel később Koreát is bekebelezte.

Csatarészlet az orosz-japán háborúból (Port Arthur)