Mit örököltünk az araboktól?

Bagdad, Szamarkand, Damasz­kusz, Kairó, Granada, Kordova világraszóló műveltség központjai voltak. A Korán arab nyelvét a mo­hamedán világ különböző nemzete éppúgy megértette, mint a keresz­tény népek a Biblia latin nyelvét. Az arabok csakhamar lefordították a görög remekírókat. Damaszkuszban és Bagdadban a műveltséghez a gö­rög beszéd is hozzátartozott. Több száz írnokot fizettek, akik a klasszi­kus munkákat tudósok felügyelete alatt másolták.

A Koránnak csak a szellemét kö­vették, a nyelvét nem. Sőt a szellemét sem mindig! Különben nem a bor­ról, szerelemről, vadászatról írták volna a legszebb verseket.

Az arabok a perzsáktól kapták, de később mohamedán szellemben dolgozták át azokat a gyönyörű el­beszéléseket, amelyeket az „Ezer­egyéjszaka meséi" címen ismer az egész világ. (Pl. Ali baba és a negyven rabló; Aladdin és a csodalámpa.)

Avicenna (Szent István királyunk kortársa) az arab orvosi tudomány alaptételeit fogalmazta meg. A bota­nikában már a sejteket kutatták. A kémiának még a neve is arab. Alapí­tója a 8. században élt Geber (Dsafár), aki a bölcsek köve, a nagy elixír segítségével vegytani úton akart ara­nyat előállítani. Aranynál többet ért, hogy kísérleteik közben fölfedezték a kénsavat, a tiszta alkoholt, foszfort, salétromot stb.

A matematikát a görögök ideje óta ők művelték legszerencsésebben, s önállóan fejlesztették tovább. A tíz arab számjegy voltaképpen a hinduk találmánya, az egyes jegyek helyér­tékét azonban egy arab tudós tette a számítás alapelvévé. Arab név az al­gebra is. Különösen az egyenletek módszerét fejlesztették tovább. Már a 8. században csillagászati táblákat készítettek, a 9. században pedig Damaszkuszban, Bagdadban, Kairóban csillagvizsgáló intézeteik voltak. Egyik kongresszusukon 365 napra, 5 órára, 49 percre és 15 má­sodpercre tették az év hosszát. A Föld kerületét 40 070 kilométerre számították ki.

A granadai Alhambra ma...

Világhírűek voltak az arabok isko­lái. Csodákat beszélnek könyvtáraik gazdagságáról. A művészetek terén az arabok, mint a középkor népei egyaránt, az építészetben tűntek ki leginkább. Kupolás és minaretes mecsetjeik óriási sátorokat ábrázol­tak. A középkor második feléből va­ló az arab építészet legdicsőbb alko­tása, a granadai Alhambra („A vö­rös"): 24 vár, palota, mecset egy tö­megben.

...és ahogy a középkori Alhambrát egy számítógépes játék elképzeli.

Iparművészetük is erősen fejlett. A selyemszövések, szőnyegek, bőr, posztó, papiros, porcelán, az üveg, az acél kardpenge, az agyagedények készítésében és díszítésében meste­rek voltak. Nekik köszönhetjük a fe­hérnemű-viselés, a szappanhasználat és a fürdés általánosabb elterjedését is. Messze földek találmányaival (iránytű, papiros, több hangszer) ők ismertették meg Európát. A rizst, gyapotot, pálmát is elterjesztették Európában, földjeiket célszerűen művelték, öntözőcsatornákkal látták el, s a lótenyésztésben mesterei lettek a világnak.

[in: Balla Árpád: Történelmi olvasókönyv az általános iskolák 6. osztálya számára. Korona Kiadó, Bp., 1994. 11-12. o. ]