A szabin nők elrablása

Az új város gyorsan épült. A lakosság száma is napról napra gyarapodott, de nem voltak asszonyai. A városba férfiak telepedtek be, feleség és gyerekek nélkül. Romulus ezért követe­ket küldött a szomszéd néphez, a szabinokhoz, s felkérte őket, hogy kössenek velük szövetséget, és leá­nyaikat adják feleségül a rómaiak­hoz.

A szomszédok a követeket lenéz­ték, kérésüket visszautasították:

- Ilyen jöttmentekhez nem adjuk leányainkat!

A szomszédok válaszát a rómaiak nagy felháborodással fogadták, és elhatározták, hogy megtorolják a sértést.

Romulus megalapítja Rómát

Amikor a város elkészült, Romu­lus a város felavatására fényes ünnepi játékot rendezett. Erre az összes szomszédot meghívta. Hadd lássák, nem olyan jöttment nép a római, mint ahogy azt a szomszédok vélik. Az ünnep napján hatalmas soka­ság tolongott Rómában. Eljöttek a szabinok feleségeikkel, fiaikkal, leá­nyaikkal. A rómaiak körülvezették őket a városban, megmutogatták házaikat, falaikat. Azok meg nem győztek csodálkozni a látottakon.

Az ünnepség izgalmas kocsiversennyel kezdődött. Miközben a ven­dégek a száguldó versenyt nézték, Romulus jelt adott, mire az ifjak elő­rohantak és elrabolták a szabin lányokat. Hatalmas zűrzavar támadt. A já­tékok abbamaradtak, a szabinok pe­dig bosszút esküdve elhagyták a vá­rost, és készülődtek a leszámolásra.

A szabin nők elrablása (Poussin, 16. század)

Eközben a római ifjak szeretettel magukhoz édesgették a szabin lá­nyokat, feleségül vették őket. Lassan megbékéltek egymással, s a szabin lányok boldogan és megelégedetten éltek új otthonaikban. Így telt el néhány hónap. Közben a szabin törzsek egymással szövetséget kötöttek, és Róma ellen indultak.

A rómaiak csatarendbe álltak. Már­-már összecsapásra került sor, amikor Róma kapuján kitódultak az elrabolt nők, immár római asszonyok, a két sereg közé rohantak, s egyik oldalról apáikat, másik oldalról férjeiket kezdték kérlelni.

- Ne szennyezzétek be magatokat egymás vérével! Ha mindenképpen vért akartok ontani, fordítsátok mi­reánk haragotokat, hiszen miattunk háborúskodtok! Öljetek meg minket! Szívesebben elpusztulunk, minthogy elvesztve benneteket, özvegyekké vagy árvákká legyünk.

A két nép ekkor békét kötött egy­mással, területeiket egyesítették, és országuk fővárosává Rómát tették.

[In: Filla István: Régen volt, hogy is volt... Történelmi olvasókönyv az általános iskola 5. osztálya számára. Korona Kiadó, Bp., 2000. 96-97. o.]