"Parancsra tette?" - táborparancsnokságért törvényszék

Az Amerikai Egyesült Államokban 1861 és 65 között polgárháború zajlott le az iparoso­dott Észak és a rabszolgatartó, mezőgazdasággal foglalkozó Dél között.

Wirz kapitány a déliek hadseregében szolgált. Megsebesülését követően a harctéri szolgálatra alkalmatlannak nyilvánították. Ekkor fölöttese, Winder tábornok megbízta az andersonville-i tábor parancsnokságával, ahol északi hadifoglyokat őriztek. A kapitány egy évig töltötte be ezt a tisztséget.

A polgárháborút az északiak nyerték meg, és Washingtonban katonai törvény­szék elé állították Wirz kapitányt. Azzal vádolták, hogy a tábor sok ezer foglya számára nem gondoskodott elegendő élelemről, ruháról és gyógyszerről, s így néhány ezer ember legyengülését és pusztulását okozta. Továbbá 13 foglyot kivégeztetett a hadijog megsértésével.

Saul Lewitt amerikai író Andersonville Trial (Az andersonville-i tárgyalás) címmel drámát írt az esetből. Magyarul Földes Anna és Mihályi Gábor fordításában jelent meg Parancsra tettem címmel.

Chipman ügyész és Wirz kapitány összecsapása a tárgyaláson (Részletek)

Ügyész: ... Egyetért Ön azzal, hogy az erkölcsi szempontok, a lelkiismeret szava elsődlege­sek minden ember számára?

Kapitány: Természetesen egyetértek! Mint a legtöbb ember, én is teljesítem ezeket az eszményeket...ha...tudom!

Ügyész: Ha tudja. Andersonville-ben Ön nem vehette figyelembe az erkölcsi szempontokat?

Kapitány: Azért a helyzetért Winder tábornokot terheli a felelősség, nem engem.

Ügyész: És ha ő ebben a háborús helyzetben minden magyarázat nélkül olyan határozott utasitást ad Önnek, hogy mészároljon le egyet saját gyermekei közül, végrehajtja ezt? Kapitány: Ez nevetséges ... Erre nem válaszolok!

Ügyész: Megtette volna?

Kapitány: Nem!

Ügyész: Miért nem?

Kapitány: Ez örült parancs lett volna!

Ügyész: Valóban. Őrült parancs. Vagy embertelen. Vagy erkölcstelen. És az ember szívében azért valójában valamilyen belső mérlegre teszi a parancsokat, amelyeknek engedel­meskedik. Kérdésem tehát a következő: miért engedelmeskedett Ön Winder tábornok pa­rancsainak?

Kapitány: Feltétlenül válaszolnom kell erre a kérdésre? Andersonville-i megbízatásomat én nem így fogtam fel... Nem értem, hogy mi történik itt... Csak arra gondoltam, hogy ter­mészetszerűen engedelmeskedem neki, mivel katonai felettesem volt.

Ügyész: De nem volt az Ön erkölcsi felettese, Mr. Wirz. Egyetlen embernek sincs hatalma más ember lelke felett. Emberek vagyunk, tehát saját lelkünk van, és mivel saját lélekkel rendelkezünk - egyenlőek vagyunk mint emberek, a tábornok, a közkatona, a tanár és a kő­műves... És ezt minden élő ember tudja, mint ahogy Ön is tudta a szíve mélyén.

Kapitány: De ez nem...

Ügyész: És minthogy a helyzet erkölcsi értelemben elviselhetetlenné vált, és minthogy Winder tábornok Önnek erkölcsi értelemben nem volt felettese, Önnek voltaképpen nem kellett volna engedelmeskednie. Tehát fenntartom a kérdést: miért engedelmeskedett?

Kapitány: Nyíltan megmondom. Minden bizonnyal hadbíróság elé állítottak volna. És ha a feletteseim akarták volna - tekintettel a háborúra, és figyelembe véve azt, hogy a háború válságos, elkeseredett szakaszába érkezett, amelyben igen könnyen elhangzott az a szó, hogy "áruló", akár ki is végezhettek volna...

Ügyész: Ennek az áldozatnak legalább lett volna értelme. Tizennégyezer ember életét megmenthette volna, - és Ön félt?

Kapitány: Én? Katonalétemre? Féltem volna?

Ügyész: A kérdés meg mindig nyitva áll: miért engedelmeskedett Ön?

Kapitány: Engedelmeskednem kellett...

Ügyész: Még akkor is, ha tudatában volt annak, hogy engedelmeskedni annyit jelent, mint megölni azokat az embereket, és az engedelmesség megtagadásával megmenti őket?

Kapitány: Még akkor is... Egyszerűen... nem tudtam megtagadni az engedelmességet...

A védelem, Wirz kapitány védőügyvédje szerint a kapitány felsőbb parancsra cselekedett, a táborban már azelőtt is embertelenek voltak a körülmények.

A vádlók, az ügyész álláspontja: az alárendelt sem engedelmeskedhetik olyan parancsnak, amely jogellenes cselekményhez vezet. A parancsnok sem rendelhet el ilyesmit.

A törvényszék szerint: a parancsnok és az alárendelt együtt viseli a felelősséget. Ezért Wirz kapitányt halálra ítélték és kivégezték!